Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 1. szám - Kurucz Gyula: Kelet és nyugat határán V. (esszé)

Persze, hogy minden „népiesség” információhiányból táplálkozik, s mindig rossz monopol törekvésekkel manipulálható. Ámde miközben a világpolgárság bajnokai a lovak közé vetik a rossz kezekbe keríthető gyeplőt; miféle felelősségről tesznek tanúbizonyságot? Ilyen elit beállítottsággal hogyan ideolo- gizálják önmagukat?

Ha a két, mesterségesen kisajátított végpont képtelen demokratikusan közelíteni egymáshoz (amire minduntalan hivatkozik), akkor a talajtalan elit és a földjéhez bilincselt rétegek között a teljes dezorientáció és a kiszolgáltatottság hatalmas területei terülnek majd el, amiből radikalizmus születik, asszociális mozgalmak fakadnak. Sem nemzeti kultúra, sem Európa nem teremtődik meg így.

Megint „németre” fordítva a szót. Egy keleti közvéleménykutatás kimutatta, hogy az errülső oldalon a „törököket” utálják legjobban az összes külföldi közül. Azt a betelepülő népcsoportot, amelyiket a keletnémetek egyáltalán nem ismerhetnek, hiszen csak nyugaton él. Idáig fajulhat tehát a gondozat- lanság, az ápolatlanság.

Isten mentsen meg minket egy nemzeti sajátosságokat nem ápoló, közös Európától! Mert csak egy finoman strukturált (azaz demokratikus) egység képes toleránsán eltartani szupranacionális eliteket anélkül, hogy dezorien- táltsága, magárahagyottsága, megalázottsága fölötti gyűlöletében, kulturális kirekesztettségében ne pusztítson el, ne gyűlöljön mindent, amit nem ért meg. Két útja van a közös, a vágyott jövő Európájának. Az anyagi fennsőbbségében egyeduralkodó Nyugat minden további nélkül mechanizmusai (hatalma) alá hajthatja Keletet. Jóléti társadalma rendelkezik elegendő csábítással, hogy behódoltassa, szolgálóivá tegye az integrálódásra váró szegényeket. A másik- a Nyugattól sokkal hosszabb távú gondolkodást, több erőfeszítést kívánó- megoldás: felhasználni a totális elnyomás évtizedei alatt felhalmozódott, hatalmas, emberközeli innovációs energiákat, s ezek révén egy valóban megújuló Európa felé törekedni; előjogok nélkül, együtt.

62