Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 5. szám - Szauer Ágoston: Li Csien négy verse, Történelmi ballada, Középső pillanat, Uradalom, Vitalij Gerjagin: A nagyszínházban (versek)

Uradalom

Botra gyűjti zöld színészsereg egy Tart pour l’art könyv lapjait, szerszám munkál, nyomok nincsenek, csupa vízszintes a csalit.

A hold kutyája kútba döglik, csak fajtiszta fű nő szerte.

Mire a szirmot összesöprik, valaki megindul erre.

VITALIJ GERJAGIN

(18637-1931?)

A nagyszínházban

A hölgyek egymás látcsövében akár üveggyöngyeik, oly drágák, szemhatárukat karcsún, szépen körbefutják aranyló cirádák.

Vonók szurkálják bús ütemre a mozdulatlan illatszerködöt - Pétervár majdnem legszebb terme, csak egy gipszangyal számytolla törött.

Bár Dálja ma is elragadó, ferdén siklik a fény egy kobakra: álom hull rá, mint kint hull a hó a félig betemetett lovakra.