Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 5. szám - Szauer Ágoston: Li Csien négy verse, Történelmi ballada, Középső pillanat, Uradalom, Vitalij Gerjagin: A nagyszínházban (versek)
SZAUER ÁGOSTON Li Csien négy verse Egy porcelán cseresznyefáján elülnék akárhány reggelig, a napemyős leánykát várnám, hogy mozdul, s egy kőre vetkezik. * Palotakapu, a kert régi. Mögöttem alkonynap parazsa. Növő árnyam a lépcsőt éri. Hírem is eléri valaha? * A császár csillagásza ma is korsókat tölt meg késő este. Edénye alján zörgő kavics - teliholdak a tóba esve. * Azt mondtam, a hóra itt leszek, s félúton van még nyolc vég selymem. Zsebemben porladó rízsszemek, falunk nevét már nem is sejtem. Történelmi ballada Falakon naptári holdpofa. Valahol hamis az orgona.
/
