Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 5. szám - Ágh István: Könyörögj érettünk (regényrészlet)

nincs szezon. A Lámnénak fia van a múlt héten kedden született. Várják már haza talán holnap érkezik. A Hirsné férje a múlt héten bekerült a hajóra. Hogy tetszik lenni? Kezeit csókolja Lizi.”

Kik ezek? Rossz érzése támadt, inni kellett rá. Benyitott a konyhába, de a pörkölt, a nokedli, a húsleves félretolva hűlt a platni szélén. A kamrában nagyon húzott a pálinkásüvegből, kettő van még tele, és öt liter a demizson- ban. Úgy kerülhettek ide ezek a levelek, akárcsak ő, mint a robbanáskutató, egyik sem valóságos. Talán még a tábori levelezőlap is másoknak szól az ő nevükre, és nem volt katona az apja, emlékeznie kellene rá, és egy molnárnak háborúban is a malomban a helye, civil hadtápos a Hajagos partján. Megszámolt öt kortyot, s kettőt rá. És miért nem találja az övéit, aki egyedül levelezett a családban, jó lenne tudni, miket firkált? Küldjenek pénzt, meg csomagot? Tele lehettek dicsekvéssel. Majdnem elhúzták latinból, ő meg itthon tette magát Ciceróval, ott a malomban annak a szerencsétlen Sanyinak. A Joó Mari milyen szép! Mert özvegy? Furcsa özvegy. Kinek olyan csinos? Valamit titkol. Mennyi levele van másoknak! Az éjjeliszekrény alján apja, öccse ünnepi cipői felett az anyja félcipője. Ezektől a lábbeliktől állt helyre a világ rendje, s ezt a szobát sem képzeli már, szekrények, ágyak, tükör, Krisztus az Olajfák hegyén, cserépkályha, ebédlőasztal. Azon hagyja a patikamérleget, a lombikot. Pálinkafőzőt kellene szerkeszteni, jó kis rézcsöves üstöt! A porcelán mozsár és a tégelyek helye a tükör alatti polc lesz. Vegyjelek mindegyiken zöld, kék, piros, sárga, fekete betűkkel: Cl, H2O, Ph, Fe, CO2.

7.- Jó napot adjonisten! - Molnámé megállt a folyosón.- Te vagy, Mariska? Eljöttél.- El.- Ki van itt? - jajdult a szobában az öregasszony.- Senki. Feküdjön! Egy hete agyvérzést kapott.- Mondják.- Valamit mondani akarsz.- Igen. Mi lesz az ebéd?- Nem kell ahhoz a fazékba nézni.- Káposzta.- Ki van itt? Van itt valaki?- Megbénult a jobb fele.- Béla! Itt lenni köll valakinek. Gyertek be, Béla! Ezek se törődnek velem.- Nem haragszom. Azért jöttem, mert nem haragszom. Éhesek a disznaid.- Dehogy. Csak mindig sivítoznak.- Mint a mienk is. A Flóri hallja?- Egész nap a sparheldnél gunnyaszt. Ülj le, Mariska!- Béla! Vigyél ki, Béla!- Még szerencse, hogy a spájzból vécét csináltunk.- Bizony, az istenáldás.- Addig csak ülj le!- Siess már, Béla! A Gazsiné van itt?

512