Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1. szám - Kertész Ákos: Díszbemutató - avagy a régi sláger még egyszer bevált (Kacagtató rémdráma két részben)
KEMÉNY Hát akkor... örülök, hogy nincs nagyobb baj. További jobbulást! Bányai megvárja, míg Nagy előremegy, aztán újra odasündörög Kemény elvtárshoz. BÓNYAI De én nem csak azért, nem csak, mert a feleségem beteg lett- egyébként sem tartottam volna szerencsésnek, hogy egy Szentessy Sári a nevét adja ehhez... egy ilyen bizonytalan eszmei mondanivalójú darabhoz— KEMÉNY (megáll) Ezt nem értem. Hogy is mondta? BÓNYAI (megijed) Tessék? Hogy mit hogy mondtam? KEMÉNY A darab eszmei mondanivalója— mit is mondott? BÓNYAI Mit is? Nem is tudom már... KEMÉNY Bizonytalan. Mintha azt mondta volna, hogy bizonytalan. Nem azt mondta? BÓNYAI Bizonytalan? Azt mondtam volna? Lehet... nem is tudom... KEMÉNY És mióta látja, hogy bizonytalan? BÓNYAI Mióta is? Hát úgy... egy idő óta... KEMÉNY Na, de Bónyai elvtárs, maga itt az igazgató! Miért nem intézkedett? Miért nem szólt Nagy elvtársnak? BÓNYAI De hát én nem... hát én... szóval nekem ideküldtek a pártközpont ajánlásával egy fiatal vörösdiplomás elvtársat... és akkor kinevezték ezt a Kárászt, ugye, főrendezőnek... hát engem nem kérdezett meg senki! Ő a művészeti vezető, ő tudja, ő megbeszélte Nagy elvtárssal is... én csak gyorsan kivettem a Sárit belőle— KEMÉNY Miért? BÓNYAI Hát ugye... persze beteg is volt. de én arra is gondoltam— KEMÉNY Mire? BÓNYAI (elnémul, nem tudja, mi a jó válasz) KEMÉNY (lassan) Na, jó. Most nézzük meg a második részt. Erre majd még visszatérünk. Keménnyel az élen mindenki el. Marad Kárász és Steiner. KARASZ Ez a nyomorult, ez a szemét, ez a tetű, ez a rohadék, ez a genny, ez a hányadék... Béla bácsi, hát nincs egy szavad sem?! STEINER Ez a ganef. KÁRÁSZ Micsoda? STEINER A te igazgató elvtársad. Egy ganef. KARÁSZ Az mi? STEINER Micsoda zsidó vagy te? Ezt sem tudod? KÁRASZ Ugyan, hagyd már ezeket a faji előítéleteidet! Már rég nem aktuális! De most szólj hozzá! Ez a sváb fasiszta az én nyakamba akarja varrni az egészet! De tudtam! Én megmondtam előre. Hát engem föl fognak akasztani! STEINER Ne reménykedj! Legföljebb lesittelnek. Vagy internálnak. KÁRASZ Ez neked „legföljebb”?! Tudod te mi az?! STEINER Voltál te lágerben? KÁRÁSZ Hogy jön ez ide? STEINER Na látod. Azt is megúsztad. Akkor. Most kipróbálhatod. Ezeknél. Más is kibírta. KARASZ De miért én?! Miért pont én?! Hát ez a sváb disznó, hát ő akarta, ő erőltette, hát én direkt ellene voltam, ő verte itt a huppot, hogy kell ez a bemutató, hát csinálom én ezt, ha ö nem kényszerít bele, hát csináljuk mi ezt, ha ő nem erőszakolja, hát csinálod te, ha ő nem nyavalyog itt, hogy botrány lesz, hát te is csak azért találtad ki, hogy őt kihúzzuk a szarból!? STEINER Én? Mit találtam én ki? KÁRASZ Ezt az egészet. Miért, nem te találtad ki? Nem te mondtad, hogy a régi sláger így meg úgy? Én találtam ki? STEINER Tudod, mi vagy te, fiacskám? Egy rakás bélsár vágj'. KÁRÁSZ Nana! STEINER Egy vamzer. KÁRÁSZ Nana. STEINER Tebelőled lett volna odakint a lejgaljasabb kápó. KARASZ Nanananananaü! STEINER Tudod, mit csináltunk az ilyennel a lágerben? Kitekertük a nyakát. KÁRASZ Miért, talán nem igaz?! Az egész ötlet tőled származik! 35