Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 12. szám - Hamvas Béla: Életmű - (részlet a Patmosz III. című esszékötetből)
A rend gondolkozásának alakja az epigramma. Az epigramma nyílt, és nem bizonyít. Tao te king, Lem jü, Hérakleitosz, Vedanta, Szánkhja, görög bölcsek, talmud, moralisták. Aki egyszerre többet ír, mint amennyi egy névjegyen elfér, nem mond igazat. A szakrális rend a csendes bétköznapiság. A rendszerben a dolgok mértéke az ember (szofisztika). Ezért van szüksége bizonyításra. A szofisztikus dialektika illetéktelen beavatkozás a lét abszolút rendjébe; az epigramma magasabb rendű gondolkozási aktus. Aki a rend tudatában van, annak nincs szüksége rendszerre (Tao). A rendszer az anarchia kétségbeesett alakja, és valamennyi között a legkétség- beesettebb az utópia. A modem epigramma spéculation sans sanction (Valéry), felelőtlen lehetőségvadászat. Hogy az irodalom szószátyárságával szemben magát meg tudja védeni, sajátos nyelvi izgalmakat teremt. Az abszolút rendszer (théorie pure) nem mond semmit, csak bizonyít. Ez az önmagáért való csupasz bizonyítási eljárás (metódus) az apparátus alapja. Bürokrácia, technika, tudomány, államhatalom, ipari szervezés, automatizálás, masinizmus, gombnyomáselmélet. A létrontás szisztémája. A rendszer bázisa az elv, az elv rögeszme, a rögeszme terrorhoz vezet. Absztrakt architektúra. Vak ésszerűség. Börtönfilozófia: mi legyen a fegyház racionális szabályzata, melyik az az ideológia, amely a fegyházban levő életet kellemessé teszi. Különbség. Oroszország: csak közös börtön legyen; Amerika: mindenkinek saját börtöne legyen. Az embernek a mű iránt kötelezettsége van. A mű tudatában senki sem lehet tekintettel gyakorlati, mondjuk, megélhetési és érvényesülési szempontokra. Ragaszkodnom kell egy következetességhez, amelyről senki sem mondhatja, hogy, az övé, de amit senki sem tagadhat meg. Ha az ember a mű magasabb valóságrendjében él, olyan hatalom jelenlétéről van tudomása, amely biológiai lényében levő erőkhöz képest határtalanul több, és merő őrület az is, ha magát azzal azonosítja, az is, ha nem. A különbség az, ha életemet odaadom, csak szenvedek, ha a művet megtagadom, beszennyeződtem. 1173
