Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 10. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés II.

a szerző bizonyos magyar történeti kérdésekben - okkal — a közfelfogástól eltérő fel­tevéseket fogalmazott meg. Pedig a középkori magyar köztörténet éppen Engel mun­kájával térhet vissza ahhoz az európai történetíráshoz, amelytől a századfordulót kö­vetően - politikai okok miatt - hosszú időre elszakadt. A kritikusi hozsánna fordítva talán helyénvalóbb lett volna. Mindenesetre Koestler könyvének magyar kiadása ebben a formában nem csak hiba volt... Azt még ide kell toldanunk, hogy Koestler tétele a kelet-európai zsidóság szárma­zásáról nem valami eredeti dolog. Többen írtak erről, s a többek között is igen részle­tesen A. N. Poliak (Kazaria. Tel Aviv 1944), Koestler valójában az általa leírtakat ismétli el a számára lefordított héber nyelvű munka nyomán. Poliak szorosabban vett szakmunkái is széles ismeretről, s ugyanakkor zavarosságról tanúskodnak (vö. Meno- roth from Öelarevo. Beígrád 1983. 59-60), nem írt másként a kazárokról sem. Mégis: nem lett volna szerencsésebb Poliak munkáját kiadni? Igaz, nem lett volna piaca. A magyar közönséget persze érdekli ez a téma. Hiszen már a múlt század végén Kohn Sámuel feltette, hogy Árpád honfoglalói között zsidók (akár magyarok, akár kazárok) lehettek. Ennek az alapokat nem nélkülöző feltevésnek a körüljárása azonban már egy másik dolgozat témája. 1046

Next

/
Thumbnails
Contents