Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 10. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés II.

temetkezés lehet a judaizmus hatása is). E népről feltehető, hogy eredetileg valami köze volt az alánokhoz, hiszen az äs nevet viselte, s hogy közük lehet a csuvasok őseihez is, hiszen ma a csuvasokat jelölik a vedene (=burtäs = suwäz) névvel. Hogy azonban e népnél más etnikai összetevővel is számolnuk kell, arra Ihn Fadlan egy további adata utal a suwazok kapcsán. Ezek fejedelme a bolgár fejedelem veje,akinek neve wyrg (Zeki Validi Tógán, A.: i. m. 33). Tógán ezt a nevet w'iyrig feloldással olvassa (uo. 75) és a közismert török bujruq címmel azonosítja (uo. 208. kk). Tógán értelmezését többen elfogadták (Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 62, 102., Acta OrientHung. XI. 1960. 179., Ligeti L.: MTörKapcs. 458-9), a magyarázhatatlan hangtani megfelelések miatt viszont teljes joggal elutasította Doerfer (Doerfer, G.: Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen II. Wiesbaden 1965. 355-6). Nyelvi okok mellett tárgyiak is arra utalnak, hogy a bujruq címmel aligha számolhatunk a volgai bolgárok környezetében. Ez a parancsnok jelentésű szó ugyanis hiányzik a kazároknál, s az európai kun nyelvben is csak parancs jelentésben van meg (CC), szóval a szó el sem jut Európába, ahogy az egyébként Györffy összeállításából is kiderül (Györffy Gy.: Acta OrientHung. XI. 1960. 169. kk). A wyrg szót viszont minden további nélkül wäjerg alakban olvashatjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy a második magánhangzónak és a szóvégi hangnak más változata is lehetséges. Ez a szó pedig egy finnugor *wange ’vö’+’irká ’fiú’ megfelelőinek összetétele, ami egész egyszerűen vő jelentéssel értelmezhető, azaz Ibn Fadlannál tulajdonképpen azt olvashatjuk, hogy a király vejé- nek a neve wäjerg ’vő’. ,A rokonság az altaji népek kormányzásában nagy szerepet játszott” (Németh Gy.: HonfKial.2 85). Nemcsak az altaji népek kormányzásában persze, mert a „sógorság”, „vöség” a barbár társadalmakban meghatározott szerepet töltött be, egyesítve magában az e társadalmakban meghatározó vérségi és személyi kapcsolat- és függésrendszert.

Önmagában is eléggé természetes azonban, hogy a volgai bolgár fejedelem vejét vőnek nevezik. Kevésbé természetes, de legalábbis első pillanatra meglepőnek tűnik, hogy ezt a vöt éppen egy finnugor szóval jelölik. Minden okunk megvan azonban azt hinnünk, hogy ez a wäjerg valójában egy suwaz (= burtasz) szó, s a sztyepi törökök— irániak s az erdei finnugorok határvidékén élő burtaszok között jelentős finnugor összetevőt feltennünk (arra nem gondolhatunk, hogy az arab rögzítésű wyrg esetleg a török küdägü ’vő’ bolgár-török küreg alakjának torzított lejegyzése lenne - ezzel áthidalhatatlan nyelvtörténeti nehézségek járnak együtt). Ennek a finnugorságnak a közelebbi meghatározása azonban problematikus. A finnugor irkä csak a magyarban (férj, ember) és a cseremiszben (püerge — az átírás elnagyolt) van meg összetételben — hangtani okok miatt azonban a cseremiszt ki kell zárnunk a suwaz szó magyarázatánál (a vő ott wenge - durva átírás). Ugyancsak problematikus szavunkat a mordvinhoz kapcsolni. Nem azért, mert az irkä megfelelője itt nincsen meg, hanem azért mert a mord- vinban a vő ov, óva, s ez nem hozható kapcsolatba a vő szónak azzal az alakjával, amely a wäjerg névben megtalálható. Ezzel szemben a szó magyarázatánál nem lehet kizárni a magyar lehetőséget, egy ilyen alak (ill. wäjergh szóvégi réshanggal) 900 körül szabályosan meglehetett a kései ösmagyarban. Mivel azonban e szónak nincs nyoma a magyarban, arra is gondolhatunk, hogy a suwaz szó egy magyarhoz igen közel álló, de azzal nem azonos nyelv emléke. Egy ilyen feltételezés mellett nyomós érvek szólhatnak - nem itt a helye, hogy ezeket részletezzük.

A burtaszok mindenesetre keveréknép a kazárok és a volgai bolgárok között a Volga mentén a X. században. Vallásukról csak annyit tudunk, hogy a guzokéhoz hasonló, e szerint pogányok lennének. Már Axmet’janov rámutatott azonban arra, hogy a suwazok (= burtasz) szembeszegülése a bolgár fejedelemmel, illetőleg az iszlámmal azzal magyarázható, hogy zsidó vallásúak voltak (Axmet’janov, R. G.: i. m. 148). Igaz, hogy a burtaszok a XVII. században muzulmánok (Popov, A. I.: i. m. 118), ekkor azonban „posopnye tatary”, természetben adózó tatárok a megjelölésük. Ez persze különösebben sokat nem jelent, mert az oroszok a csuvasokat is tatároknak hívják, illetve

1041