Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 10. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés II.

az azonosításhoz - az esetleges névhasonlóságon kívül - hiányzik a kellő alap, s adataink valójában az azonosítás ellen szólnak (Zaxoder, B. N.: Kaspijkij svod i. m. I. 239. kk, Popov, A. I.: Nazvanija narodov SSSR. Leningrad 1973. 111. ick, Kozlov, V. I.: SE 1958—2. 45, 13. j stb.). Harmatta alánoknak tartja őket, ami éppen nem lehetetlen, azonban a név első részét az őszét Boratá nemzetségnéwel veti össze (Harmatta J.: AT 22. 1975. 260-1., Magyar Őstörténeti Tanulmányok. Bp. 1977. 181), ez azonban többes számú alak, így az etimológia alapjaiban elhibázott. Popov szerint a burtaszok a X. század után a Kaukázus vidékére kerültek volna, ahol már a XIII. század végén a Nogaj-hordához tartoznának, s innét a XVI-XVII. században vándoroltak fel a mord- vinok területére (Popov, A. I.: i. m. 118-9). A Zaxoder és Popov által ismertetett adatokhoz még a következőket fűzhetjük. Julianus barát 1235—36-os útján megfordul egy Bundaz nevű városban, amely Veda földön található (Dörrte, H.: Drei Texte zur Geschichte der Ungarn und Mongolen. Göttingen 1956. 155). Ez a Bundaz feltétlenül a burtasz névvel azonosítható (Györffy Gy.: Krónikáink i. m. 71. kk, Vékony G.: Száz. 1977. 1179-80), amit az elírt alakon kívül egyéb okok is bizonyítanak. Julianus Burdaz városa minden bizonnyal a Pénzétől nyugatra lévő Burtasz foiyó (az Oka mellékfolyója, a Cnaba ömlő Vysa mellékfolyója) környékén keresendő. Ugyancsak a burtaszokat említi 1255-ös leírásában Rubruk merdas néven (Wyngaert, A. van den: i. m. 199), sajátos módon a mordvinokkal keverve össze őket (Paasonen, H.: JSFOu XXL, 1. 4, 1. j). 1396-ban Perm vidékén Pertasy néppel találkozunk (PSRL V. SPb. 1851. 250). Ez az alak a burtasz név csuvasos változata (pártas), s az adat mindenesetre arra utal, hogy a burtaszok több területen is megtalálhatók voltak a X. századot követően.

Ha a burtaszok népi hovatartozása nem is határozható meg egyértelműen, az valószínűnek látszik, hogy eredetileg iráni nyelvű alánok voltak. Nevük ugyanis furd- äs összetételként értelmezhető (így Bakrinál: frdäs), ahol az összetétel első része az őszét ir. fürd, dig. ford ’folyam, tenger’ szóval vetendő össze, így valami olyasmit jelent, mint „folyami alánok” vagy „tengeri alánok”. Ez a (más alánoktól) megkülönböztető név utalhat a burtaszok Volga vidéki lakhelyeire, de esetleg arra is, hogy a Feketevagy a Kaspi-tenger környékéről kerültek ide. Névmagyarázatunk arra is választ ad, hogy a 921/22-ben a volgai bolgároknál járt Ibn Fadlan miért nem említi a burtaszokat (vö. Zaxoder, B. N.: i. m. 243). Szerepel ugyanis nála egy suwaz nevű nép, akik a bolgár fejedelemmel szembefordulnak (Zeki Validi Tógán, A.: i. m. 33, 75-6). Nos, a suwaz név ugyanúgy „folyami alánokat” jelent, mint a burtaszok neve (üzb., karaim, kumük, kara-kalpak, haladzs suw ’víz’, de már Kasgarinál „folyó” jelentésben is, vö. csuv. Siv ’folyó’, és „folyó” jelentéssel fordul elő a suv szó már a kazár Majackoe gorodisóe-i nagy építési feliraton). Van azonban idetartozó más adatunk is. Láthattuk, hogy Julianus Bundaz = Burdaz városa Veda földön fekszik. Ugyanez a területnév előfordul Julianus második útjáról írott levélben is, Wedin alakban (Dörrie, H.: i. m. 173). Ez a név szerepel egy 1225-ben íródott orosz forrásban, amely szerint a következő népek adóztak Vladimir Monomachosnak: burtasy, ceremisa, vjada, mordva (Begunov, J. K.: Pamjatnik russkoj literatury XIII. véka „Slovo o pogibeli Russkoj zemli”. Moskva-Leningrad 1965. 184-5.). Mint arra régebben rámutattam, ez a név az orosz forrásban is a burtaszok földjét jelöli, illetve Julianus Veda, Wedin-jével kapcsolható össze (Vékony G.: Száz. i. h.). Ugyancsak összekapcsolta a vjada nevet Wedin-nel Vladykin, azonban Rybakovval együtt tévesen északi udmurtokat keres bennük (Vladykin, V. E.: SE 1970-3. 37-8). E nevekhez még egy további adatot toldhatunk: a mordvinok a csuvasokat v’ed’en’e elnevezéssel illetik. Ez a szó aligha választható el a vjada, Veda, Wedin nevektől, ekkor viszont eredetileg a burtaszokat kellett jelölnie. A mordvin v’ed’in’ a v’ed’ ’víz’ szó genitivusi alakja, illetve jelzőként ’vízi’ a jelentése, vagyis a burtas és a suwaz nevekkel azonos értelmű, esetleg elvonás lehet egy teljesebb v’ed’in’-as névből. A mai v’ed’en’e alak téves elvonás egy v’ed’en’en’ melléknévből. Vagyis három azonos értelmű névvel állunk szemben, amelyek egy népet, illetőleg bizonyos népek közösségét jelölik (a bur- taszokról tudjuk, hogy kétféleképpen temetkeztek, igaz a hamvasztás melletti tetem1040