Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 10. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés II.
(Pelliot, P.: Notes sur l’histoire de la Horde d’Or. Paris 1949. 214., s nyomában Ligeti L.: MNy 72:15., MTörKapcs. 478), hogy ezzel egy valóban „fehérnek” értelmezhető bolgár-török alakhoz jussanak. E javítás valószínűtlenségére már Czeglédy rámutatott (Czeglédy K.: ih). A sarkeli erőd valóban a IX. században épült, vele szemben azonban, a Don jobb partján már korábban is állt egy kőből épült erődítmény, sőt azt megelőzően egy nagyobb szállás is, amely éppen a bal parti erőd megépítése előtt pusztult el (Pletneva, S.: SGE 25. 1964. 55. kk, Ot koőevij i. m. 35. kk, 69., Saltovo-majackaja kul’tura. in: Stepi Evrazii v epoxu srednevekov’ja. Moskva 1981. 67). A jobb parti cimljanski várhely eddig közölt adatai ugyan ellentmondásosak és kutatása nincs lezárva (vö. Pletneva, S. A.: SA 1990—2. 81), mivel azonban a várban téglaépület állt (Pletneva, S.: SGE 25. 1964. 58), bizonyosak lehetünk abban, hogy kagáni szállás volt. Istaxritól tudjuk, hogy téglaépületet csak a kagán emelhetett (BGA I. ed. de Goeje 220). Pletneva ugyan nyakatekert módon valami befolyásos bolgár szállásaként értelmezi a jobb parti erődítményt (Pletneva, S. A.: Ot koéevij i. m. 39-40,m Xazary i. m. 63), nem kétséges azonban, hogy ez volt a korábbi kagáni szállás, amelyet a IX. század elején felváltott a bal parti erőd. Ahogy az utóbbi, úgy minden bizonnyal az előbbi is ugyanazt a Sarkéi, azaz „fehér ház” nevet viselte. Ezt emlegetik tehát az arab szerzők már Marwan 737- 738-as hadjárata idején „a fehér” néven. Sarkéit természetesen nem azért nevezték „fehér háznak”, mert a jobb parti erőd „fehér” kövekből épült, de nem is azért, mert előkelő, tehát „fehér” volt(vö. ifj. Horváth J.: in: Székesfehérvár évszázadai 1. 1967. 109-10). Ez a név a Sarigsin névvel azonos jelentéstani rendszerben értelmezhető. Köztudott, hogy a színnevekkel való égtájjelölés a világ legkülönfélébb népeinél megtalálható, általánosan elterjedt volt ez a népvándorláskor török népeinél is (G'abain, A. v.: Acta OrientHung. 15. 1962. 111. kk, Kononov, A. N.; Semantika cvetooboznaéenij v tjurkskix jazykax. Tjurkologieéskij sbornik 1975. Moskva 1978. 159. kk). E nevezékrendszerben a vörös - dél, a fekete - észak, a kék (zöld) - kelet, a fehér - nyugat, a sárga - közép. Mint arra Már Kononov rámutatott, Sarkéi éppen nyugati helyzete miatt kapta a kazár kaganátusban „fehér” nevét (Kononov, A. N.: Semantika i. m. 175). A földrajzi helyzet magyarázza a kazár főváros, Sarigsin névét is. Ez a kazár kaganátus közepén feküdt, ami a földrajzi tájékozódás színneveiben a sárga színnek felel meg. A név elválaszthatatlan a tör. sárig ’sárga’ szótól, amelyet itt a -Un, -sin kicsinyítő képző bővít (Németh Gy.: HonfKial.2 168, 444. j., Ligeti L.: MNy 72: 15., Kononov, A. N.: Semantika i. m. 175). E képző körül ugyan némi problémák vannak (a név jelentése valami ,,sárgás” lenne), ezért más magyarázat sem elképzelhetetlen (Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 238, 795a. j), afelől azonban nem igen lehet kétségünk, hogy ez a (köztörök!) kazár név „sárga, középső várost” jelent. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kazároknál általánosan elterjedt volt az égtáji orientációnak megfelelő helynévadás, ebbe a rendszerbe tökéletesen illeszkedik a bu- rungar név is. Mint láthattuk, e név helynévként, folyónévként és népnévként is feltűnik. Ekként viseli az a zsidó vallású csoport is, amellyel a volgai bolgárok között találkozunk. Aburungar névkazáriai vonatkozásai, a Volga-könyök vidéki burungarok zsidó vallása miatt bizonyosak lehetünk abban, hogy erre a területre délről kerülhetett ez a népcsoport, idekerülésük időpontja azonban bizonytalan. Jöhettek Kazáriából a volgai bolgárokkal együtt is. A bolgárok fel vándorlását sokan ugyan egészen korai időre gondolják, igaza lesz azonban Pletnevának, aki ezt a IX. század közepénél nem teszi korábbra (Pletneva, S. A.: Rannie bolgary na Volge. in: Stepi Evrazii i. m. 77., Kocevniki Srednevekov’ja. Moskva 1982. 110). Mivel a kazárok a IX. század közepe táján vették fel a karaita zsidó hitet, a burungarok csak a bolgárok felvándorlása után kerülhettek a Volga-könyök környékére, s ott már a X. század elején áttértek az iszlámra. E csoport nagyobb hatásával tehát e vidéken nem számolhatunk. Éppen ezért problematikus, hogy a csuvasban a szombat héber eredetű nevét hogyan magyarázzuk. A csuvas sámat 1037
