Életünk, 1992 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 10. szám - Vékony Gábor: A kazár kérdés II.

régebbi azonosítások is. A városról a VIII. század közepe után nem hallunk többé, igaz Maqdisi említi más kazáriai városok között, listáján azonban volgai bolgár városok is szerepelnek (BGA III. ed. de Goeje, 55, 355). így éppen az sem lehetetlen, hogy ez az adat a volgai bolgárok között élő barangarokra vonatkoztatható (vö. Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 246. k).

Balangar város és a barangar népcsoport összekapcsolása persze nem probléma- mentes. Török nyelvekben ugyan vannak adataink az / és az r váltakozására (Tenisev, E. R. et alii: Sravnitel’no-istoriöeskaja grammatika tjurkskix jazykov. Fonetika. Moskva 1984. 364, stb.), ezek azonban szórványosak, a régi adatok pedig hiányoznak, illetve bizonytalanul értelmezhetők (másként Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 177). A Balangar ugyan lehetne egy - több nyelvben elképzelhető - elhasonulásos alak a barangar formából, valószínűbb azonban, hogy más magyarázatot kell keresnünk. Mivel maga a név már VI. századi események kapcsán feltűnik (Gadlo, A. V.: i. m. 96, stb.), feltehető, hogy az l-es alak középperzsa írásgyakorlat eredménye. A pehleviben az r és az l hangoknak ugyanaz a jele (az ebből származó elírásokra vö. Czeglédy K.: in: Studia Turcica. Bp. 1971. 140), s nevünk esetében a Balangar olvasat állandósult.

Hogy azonban a névnek valóban ez-e az olvasata, az kétséges. Egyedül Ibn Fach lannál olvasható világosan brng’r, az egyéb kéziratok gyakran még a mássalhangzókat sem jelölik pontosan (Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 222-3). Ágimét is olvashatjuk g hangnak, ahogy azt többen gondolták eddig is. Mivel a névnek csak arab lejegyzései vannak, ezek az olvasati nehézségek nehezen tüntethetők el. Mégis úgy látszik, hogy a név értelmezése néhány eddig figyelmen kívül maradt szempont alapján megközelíthető. Marquart volt az, aki a VII. századi „Örmény Geográfia” fcundars városnevét Blungar alakra javította, s ezt Balangarral azonosította (Marquart, J.: Streifzüge i. m. 492). Ez az emendáció azonban az íráskép oly mértékű megváltoztatását teszi szükségessé, hogy csak valószínűtlennek tarthatjuk. Igaz viszont, hogy csak a kaukázusi hun Ccundars város sehol másutt nem fordul elő, ezért kézenfekvőnek tűnik más, ismert kazáriai várossal való azonosítása (vö. Golden, P. B.: Khazar Studies i. m. 90, 286. j, 223—4). A Geográfia három várost említ a hun királyság nyugati részén, ezek Varaé'an (vagy Varajan), Ö'ungars és Mséndr (Geographie de Moi'se Coréne. ed. A. Soukry. Venise 1881. 27., Marquart, J.: Streifzüge i. m. 58). Az utóbbi a másutt is adatolt Semenderrel (vagy Samandarral) azonosítható, s az sem zárható ki, hogy Varaiban és Ccundars ugyanazt a várost, ebben az esetben a kaukázusi hun fővárost jelöli. Nos, a két név valószínűleg ugyanazt jelenti. Az örmény Varaécan egy bolgár-török Varajan név átírása lehet, amely varajan elemekre bontható, ez pedig egy köztörök örájan, esetleg örjan szabályos megfelelője, amely egyszerű földrajzi megnevezés: „felső oldal”. Hasonló elnevezések a török nyelvekben régebben is, ma is égtájat jelölnek, így a szalar nyelvben a dél neve őrá, ore stb. (Kononov, A. N.: Acta OrientHung. 31. 1977. 72). Varaé'an tehát egyszerűen délen lévő várost, déli várost jelentene. Ugyanezt jelentheti azonban a Ö'undars név is. Ennek paleográfiai lag indokolható javítása fruxgare, &ux- gar{s), esetleg Juxgare, Juxgaro, Juxgaru lehet, amely egy török juqgaru (vagy már juqgarl) átírása (az alakra Id. Doerfer, G.-Tezcan, S.: Wörterbuch des Chaladsch. Bp. 1980. 230. yuggar). Ennek jelentése „fent, felfelé”, s a török nyelvekben ugyancsak égtájjelölésre használják, a keletre vagy délre irányuló tájékozódásnak megfelelően a kelet vagy a dél megnevezésére (Kononov, A. N.: i. m. 70. kk). Azaz ez a név ugyanúgy délen lévő várost, déli várost jelöl, mint a Varajan. Az örmény szókezdő ic vagy j (dz) a török szókezdőj valamelyik megfelelője, alighanem egy d-szerű hang. A két városnév azonos jelentése világosan bizonyítja, hogy a Geográfia két neve ugyanarra a városra vonatkozik, s ez egyben megmagyarázza a Ö'undars név egyszeri előfordulását, másrészt világos lehet számunkra, hogy a kazárok tájékozódása (eltérően a törkökétől) déli orientációjú volt. Délen fekszik azonban Balangar is, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy egy, e névvel kapcsolatban lévő szó ugyancsak égtájat jelöl némely török nyelvekben. A tuvaiban burungaar „előre” és „dél” (Kononov, A. N.: i. m. 68), a tofa1035