Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Sajó László: József Attila az elmegyógyintézetben éjszaka kimegy a vécére, A ház, A sintér kutyája (versek)
aludj te is, mert még nincs az itt, aki szívedről a szekrényt el fogja mozdítani s a tenger porába süppedő fillér, gomb, ceruza, hajcsatt fölött a levegő hullámai összecsapnak fölveri a fű a csöndet van itt valaki ég köve alatt a földben gyík lakik ittmarad egész éjszakára nem mozdul reggelig elhullva növekvő hajszálak körmök fényeskednek neki 2 ki keríti elő a föld alól is az elveszett ceruzákat mozdíthatatlanok a szemfenéken a tárgyak ki kattintja föl az elromlott zsebórát ki állítja hozzá az időt mert rosszul (nem jól) járt ki mutatja föl orrpiszkát két ujja közt, mint igazgyöngyöt ki dicsekszik el, hogy patkány is van a házban (igaz, döglött) szőnyeg alá söpört levágott körmök ássák ki a föld alól a gödröt csak egy centit igazít a képen, s rend lesz a szavak bejelentik a világot istenhez 896
