Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 9. szám - Szalatnyay József: A magyar egyházművészet elmaradt rehabilitálása (Molnár C. Pál szombathelyi kiállításának tanulságai) (esszé)
Az egyetemes magyar művészet évtizedeken át meghamisított története miatt is szükség van ezekre a reprezantatív kiállításokra. Ismerje meg a közönség, hogy a korlátolt művészetpolitika milyen kárt okozó manipulációval élt. A kulturális élet területén történt súlyos hibák - mivel azokat az egyéni sérelmeken túl az egész nemzet kárára követték el — szigorú elbírálást igényelnek, mert ez az ország kultúrájának általános hanyatlásához vezetett. * Szombathelyen a közelmúltban kiállítást rendeztek Molnár C. Pál műveiből, amely az első lehetőség volt M-C. P. egyházművészetének megismerésére is. A szépművészetet igénylő, tízezres közönség ott végre ízelítőt kaphatott a szakrális művészetből. A szombathelyiek úttörő vállalkozását teljes elismerés illeti meg. A kitűnő egyházművészetet alkotók hosszú névsorából - a már fent említetteken kívül - az elhunytak közül még Chiovini Ferencet, Feszty Masát, Heincz Henriket, Jeges Ernőt, Kontuly Bélát, Medveczky Jenőt és a „rómaiaktól” függetlenül Pituk Józsefet (aki hazai elismerés nélkül nem rég halt meg) - a szobrászok közül Erdey Dezsőt, Ispánki Józsefet, Jálics Ernőt és Ohmann Bélát említem meg, akik vezető mesterei voltak szakrális művészetünknek. Ok az egyházművészet többi XX. századi alkotójával együtt a Fővárosi Történeti Múzeumban rendezendő kiállításon kapják meg halaszthatatlan elismerésüket, ahogy ezt a múzeum főigazgatója tervezi. A két világháború közötti és utáni szakrális művészet kitűnő alkotóinak elmaradt erkölcsi elégtételét — annyi sérelem, elnyomás és elhallgatás után, ha elkésve is — végre meg tudjuk adni. A politika áldozatául esett összes művészünkkel szembeni tartozásunkat kötelesség már törlesztenünk. Ezért a Nemzeti Galériában kellene mielőbb helyet adni a XX. század rehabilitációs kiállításának, amelyen kitagadott művészeink alkotásai megérdemelten méltó helyükre kerülnének. 858
