Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Besenyő Sándor: A koronázási palást vitatott kérdései (tanulmány)
jeleként: emellett a Stephanus-ból a t betűt hagyta ki s az országalmát a keze mögé varrta a betoldó s Gizella nevét egy férfi fejdíszt viselő alak mellé helyezte. A bölcs kommentátorok ehhez még hozzáteszik, hogy az alak épület (templom) formát tart kezében, jelezve Gizella templomépítő tevékenységét. Hát bizony ezt a nemes foglalkozást senki sem állította Gizelláról, csupán oltárdíszítő szerepet szánt neki a kortárs. így keletkeznek a mondák tudósok asszisztenciájával. A képekre és szövetekre latin szöveget író szerző a latin nyelvet használó környezetbe került képet saját nyelvén akarja tolmácsolni anélkül, hogy a kép eredetéről ítéletet akart volna mondani. Teszi ezt azért is, mert a kép szokatlan s idegen megfogalmazása miatt a néző számára érthetetlen lenne magyarázat nélkül. A képes írásról a falakon, képeken és vásznakon az írni és olvasni nem tudók számára tették közkinccsé a közölni szándékolt igazságot, vagy történetet. S nyitott marad még az a kérdés is, hogy az eredeti miseruhán esetleg görögül is voltak feliratok (mint képértelmezők), s azt fordították le latinra hazánkban, vagy itt írták rá a latin szöveget többé-kevésbé helyesen értelmezve a képtömkeleg mondanivalóját. S evvel eljutottunk a második kérdéshez, hogy MIT IS AKAR MONDANI A BIZÁNCI MISERUHA KÉPHALMAZA? Először is helyesbíteni akarom a kérdésben használt képhalmaz szót, mert igazában képcsoportról s nem képhalmazról van szó. Amint már említettem, a bizánci miseruha elején a keresztre feszített Krisztus képe volt felhímezve, amire a kétoldali szöveg is utal. A kereszt tövében felsorakoztatott népcsoport töredéke is látható. A kereszt felett az Atya-Istennek az áldozatot elfogadó keze ma is látható. S van még egy felírástöredék is ... BRET OBUMBRA..., mely vibret obumbratus-t is jelenthet, ami arra utalna, hogy a földi szempontból tragikus véget ért Krisztus a megváltás mysteriumában győzedelmesen világítja be az eget: s ez a győzedelmes képcsoport pontosan a keresztrefeszített képcsoporttal szemben hátul van feltüntetve, ahol „HOSTIBUS PROSTRATUS XRISTUS”, az ellenséget legyőző Krisztus „EMICAT ALT”-us, fönségesen megdicsőül az elöl lévő „vibret obumbratus” magyarázataként. Jobb oldalán Sz. Anyja, mint az egek királynője, s balról Sz. János apostol, kinek gondjaiba ajánlotta fájdalmas anyját a haldokló Krisztus. Mindketten a kereszt tövében álltak s talán az elöl ábrázolt kereszt tövében is ábrázolva voltak. A két személy állott hozzá legközelebb a kereszt lábánál, így a megdicsőült égi világban is ők vannak legközelebb hozzá. Alakjukat két térdeplő és két kiterjesztett szárnyú angyal tartja. Szűz Mária képét a következő felirat veszi körül: „EMICAT IN CELO SANCTAE GENITRICIS IMAGO”, „fénylik az égben a szent szülőanya képe”. A dicsőségben trónoló Krisztustól villa alakban jobbra és balra a megdicsőült kis és nagy próféták sora van elhelyezve, akik az ő előhírnökei voltak a megváltás mystériumában. Alattuk a félkörben székelő apostolok közt trónol Krisztus a Pantokrator, a megváltott világ felett uralkodva s azt apostolai s utódai által az örök boldogságba vezetve a megváltott világot. „Lásd a trónoló Krisztust amint uralkodik és kormányoz”: „SESSIO REGNANTEM NOTAS ET XRSTUM DOMINANTEM” szól a Pantokrator Krisztus képe körüli felirat. A cirádás és tornyokkal díszített apostolok trónjai mögött sereglenek a népek Krisztus felé, de a szélek felé más, egymással viaskodó csoportok sorakoznak, akik még nem hajtották meg fejüket Krisztus megváltó uralma alá. Ez alatt egy egészen más világ képe tárul félkörben elénk. Középen egy teljesen semleges ifjú alakkal. Tőle jobbra és balra királyi díszben kettesben országalmáikat egymás felé emelve díszmadarak és a természet szépségét visszatükröző keretben a megváltás előtti világ tükre. Aközépen lévő alak nincs királyi díszbe öltöztetve, hanem a legegyszerűbb öltözettel van felruházva úgy, hogy Adám az emberiség atyja alakjára 758
