Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Besenyő Sándor: A koronázási palást vitatott kérdései (tanulmány)
megváltoztatásáról, mely eredeti szövegben a „Gisla csináltatta” szöveg valószínűleg nem is szerepelt. Ennyit a „leghitelesebb forrás a ráhímzett feliratáról. Mit mond a szövet, a hímzés technikája és stílusa?2 A csalfa „leghitelesebb forrásnak, a ráhímzett feliratnak” maga Kovács Éva s követőinek saját vizsgálódásuk eredménye ellent mond. A szövet kétségtelenül bizánci eredetű, „a hímzés technikája bizánci eredetű, s számos bizánci vonás mutatható ki a miseruha hímzéseinek stílusában is.” Újabb ellenőrzés alapján megállapítják a szakértők, hogy helytelen az a felfogás, miszerint „ez a hatás a karoling hagyománnyal együtt a német császárok udvari művészetének szűrőjén keresztül érkezett” hazánkba. De ha már Kovács Évától idézett megállapítást „... a miseruha vizsgálata egyre inkább azt sugallja, hogy nagyon is bonyolult mesterség műveléséről van itt szó, ami megfelelő felkészülést igényel”, s ez még a veszprémi görög apácák keretében sem létezhetett hazánkban, elfogadjuk, akkor nem marad más következtetés hátra mint, hogy a keleti vonásokat viselő miseruha Bizánc felől került Szt. István tulajdonába. Erre utal a Képes Krónika azon megjegyzése is, hogy pápai engedély kellett hozzá, hogy püspök használhassa a király megkoronázása alkalmával. Minden bizonnyal azért, mert keleti (bizánci) rítusú miseruha volt, amit rendesen nem is használhattak nyugaton, hanem csak a király koronázása alkalmával, pápai engedéllyel. A keleti miseruha alakja 754 A koronázási miseruha Nagy Lajos kiráh idején még eredeti - keleti miseruha - alakú volt
