Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Tóth Endre: Pannonia Christiana (A kereszténység kezdete a Kárpát-medencében) (tanulmány)
Venustust). Ekkor szenvedett vértanúhalált Poetovio agg püspöke, Victorinus-, Cibalae püspöke, Eusebius, Sirmium püspöke Iraeneus és diakónusa: Demetrios, aki a keleti egyház nagy szentje lett. Végül Quirinus püspök a Száva-parti Sisciából. A vértanúkat először a keresztény temetőkben temették el, később sírjukra mauzóleumot építettek, majd a IV. század vége felé a földi maradványokat gyakran átszállították a városi basilicákba. Egyes mártírok temetőtemplomát feltárták (Iraeneusét és Synerosét Sirmiumban). A Drávától északra, Pannónia Prímában és Valériában a két polgári fővárosból ismerjük a legtöbb keresztény emléket. Valeria polgári helytartójának székhelye Sopianae (Pécs) a pannoniai kereszténység legkorábban megismert lelőhelye: az első festett sírkamrát a XVIII. században fedezték fel. Számuk azóta gyarapodott: az évtizedes feltárások több száz sírt és több tucat sírépületet eredményeztek. A római város azonban a legutóbbi időig jól elrejtőzött a kutatók elől: helyét is alig sejtették. A IV. századi sopianaei temető jellegzetessége a kisebb-nagyobb sírépület körül csoportosuló temetkezés, valamint a mauzóleumok alatti festett sírkamrák. Ez az épülettípus különösen jól mutatja a tartományt két irányból ért kulturális hatást: a föld feletti sírépületek alaprajza, szerkezete az észak-itáliai, dalmatiai hasonló funkciójú építményeket másolja, a föld alatti kamra festése azonban az évszázados balkáni szokásnak megfelelően alakult: a pogány ábrázolások helyett azonban a falakat keresztény jelenetekkel és jelképekkel díszítették. A balkáni Silistra, Serdica, Naissus és más települések festett keresztény sírkamráihoz kapcsolódnak a szerémsé- gi, és a Valeria tartomány déli részén, főleg Sopianaeban, azaz a mai Pécsen és környékén feltárt sírépítmények. Északabbra azonban a temetőkben a sírépületek egyre inkább ritkulnak: Ioviaban (Alsóhetény) még 8-10, Ságváron már csak három, északabbra egy-egy sírépület állt a keresztény temetőkben. A Mecsektől északra pedig festett sírkamra nem került elő. Egyik-másik pécsi sírkamra festményei viszonylag sértetlenek. A legrégebben megtaláltnak dongaboltozatos mennyezete is érintetlen, az elhunytakat ábrázoló medaillonokkal együtt. Ennek a sírkamrának a főfalát a kereszténység diadalmas jelképe, a Krisztus-monogram díszíti, amelynek az apostolok, talán a két főapostol, Péter és Pál hódol. Az oldalfalakra téglalap alakú mezőkben bibliai jeleneteket festettek. Ezek témái a bűnbeesés-megváltás, amint a másik sírkápolnánál is: Ádám és Éva a paradicsomi fa körül, Noé megmenekülése a vízözönből, Jónás története, Dániel az oroszlánok között, valamint krisztológiai témájúak: Mária Jézussal, a Háromkirályok hódol ása. Nem a pécsi festmények az egyetlen bibliai témájú ábrázolások a tartományban. Pannóniára jellemző leletcsoport a kisméretű fa ládikák, domborítással díszített bronzveretei. Ezeket lehetségesen a két dél-pannóniai pénzverde körzetének, Sirmi- umnak és Siscianak az ötvösei készíthették. A téglalap alakú (hasonlóan a pécsi freskókhoz) és kerek medaillonba gyakran ábrázoltak bibliai jeleneteket. Témájuk is hasonló: Dániel az oroszlánok között, Mózes vizet fakaszt a sziklából, Kánai menyegző, Lázár feltámasztása. A ládikákban ékszert, iratokat, pénzt, liturgikus tárgyakat tartottak. A másik dunántúli tartomány, Pannónia Príma polgári helytartójának székhelye Savaria volt, a mai Szombathely. E város színházában ítélték halálra Quirinus sisciai püspököt: malomkövet kötöttek a nyakára és a Savarias patak hídjáról a vízbe dobták. A színház és a patakon (mai Perint-patak) átvezető híd alapozása is napvilágra került. Tudnunk kell persze, hogy a római malomkövek az újkorban használtaknál jóval kisebbek, 40-50 cm átmérőjűek voltak. Quirinus temetőbazilikájának vélt épületről azonban kiderült, hogy a császártartózkodásra is alkalmas igazgatási épület, palota díszterme volt a 47 méter hosszú és 16 méter széles egyhajós, márvány falborítású és mozaikpadlós csarnok. Számos keresztény sírkő került elő a város keleti temetőjéből Krisztus-monogrammal, keresztény szövegekkel. A virágzó savariai keresztény közös744
