Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 8. szám - BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ EMÉKEZETE - Tibola Imre: A másokat szolgáló emberi élet...

bekövetkezik. Hiszen az esetleg bekövetkező komplikációkat is át kell éreznie. És mégis, olyan üres az orvosnak az a nap, amelyen nem segíthet felebarátján.

Néhány napja a nyelvrák borzasztó operációval, tegnap egy kisgyermek örvendetes születése, ma három hályogom volt a kórházban. Mindezekről az örömökről és kínokról a modern emberiség a klub-fotőjökben sherry mellett mit sem tud. És én mégsem cserélek senkivel. És ha ezerszer születnék, ezerszer mondanám Istennek az égben: Uram, hadd legyek megint orvos, de érted, a Te dicsőségedért dolgozzam!”

Aki szeret, annak mindenre van ideje. Batthyány László szerette az embereket, így mindig volt ideje arra, hogy velük töltse idejét. Kedves betegei után talán a legtöbb idejét a családjával töltötte. Hatalmas park övezte a köpcsényi kastélyt éppúgy, mint a körmendi várkastélyt. Ha engedte az idő, szívesen volt kint gyermekeivel a szabad természetben. Tanította őket kerékpározni, mindenfajta könnyed sportra, de legtöbbet beszélgetett velük a természet szépségéről, a növényekről, állatokról egyaránt. Ha a nagy család bekényszerült a lakásba, mindig gondoskodott arról, hogy a tanulás és komoly program mellett felüdüljenek a családtagok. Gyermekkorából való bűvésztudományát nem felejtette el. Humorával, bűvészmutatványaival jó kedvet vitt a gyermekek életébe.

Ne gondoljuk azonban, hogy Batthyány herceg családjába zárkózott életet élt. Ellenkezőleg: szinte nem is volt magánélete. O mindenkinek mindene akart lenni. Igaz, hogy nem kereste az öncélú szórakozást, és nem szívesen ment társaságba azért, hogy ő ott jól érezze magát. A társaság számára alkalom volt, hogy találkozzék az emberekkel, hogy felüdítse őket, hogy bátorítsa őket, vagy segítségükre legyen bármilyen gondjukban. Sok elfoglaltsága mellett is szívesen kereste fel nagybátyját Csákányban, elsősorban azért, mert már idős ember volt és nehezen tudott kimozdulni a kastélyából. De a legtöbb vizitet, időnként vendégjárást az arisztokrata családoknál, a feleségére bízta. Ha ő maga ritkán is járt vendégségbe, annál többet jöttek házába a rokonok, az ismerősök, a jó barátok családostul. Nem volt olyan hét, hogy ne jöttek volna vendégek. Aki pedig a házába jött, legyen az pap, arisztokrata, vagy bárki, az egész természetességgel részt vett a család programjában. Bármennyire is elfáradt a napi munkájában, társalgása derűs és szórakoztató volt. Ha a beszéd témája valakinek bírálatára, vagy elmarasztalására fordult, ő azonnal más mederbe terelte a társalgást. Ezt azonban olyan könnyedén és finoman tette, hogy szinte észre sem vették a beszélgetők. Vendégei flejthetetlen élménnyel távoztak mindig otthonából és példa nélkülinek emlegették évek múltán is vendégszeretetét.

A Batthyány család életmódja társadalmi helyzetéhez képest feltűnően puritán volt. „Arisztokrata származása ellenére Batthyány herceg egész magatartásában polgári egyszerűséget tanúsított.” - írta róla Körmend plébánosa. Öltözködésében teljesen igénytelen volt. Olyan kopottas ruhában járt, hogy előfordult, az ismeretlen betegek összetévesztették a háziszolgával. A legkevesebb munkát adta a ház alkalmazottjainak. Azt sem szerette, hogy a cipőjét, ruháját kitisztítják. Szívesen elvégezte ezt ő maga is. Szerénységre és egyszerűségre nevelte gyermekeit is. Visszaemlékezéseikben elmondták, hogy nem is tudták, hogy gazdagok voltak. Megvolt mindenük, amire szükségük volt, de a fényűzést, a pazarlást nem ismerték sem evésben, sem ruházkodásban, kényelemben és utazásban sem.

Egyszerűségére vall az is, hogy nem az előkelő emberek társaságát kereste, hanem az egyszerű nép között találta fel igazán magát. Kezembe került egy kis könyvecske, amely beszámol az 1925. szentévi római magyar zarándoklatról. Ebben a könyvben mindjárt az elején három kategóriában szerepel a résztvevők névsora. Az első csoportban találjuk Csemoch bíborossal az élen a főpapok és az arisztokraták neveit. A második csoportban voltak a közéleti személyiségek, egyetemi tanárok, a gazdasági élet vezetői. Míg az első csoportban 30 név, addig a másodikban már több, mint száz név szerepelt. A harmadik kategóriába a köznép tartozott, több mint ezer névvel. És ezek között találtam meg az egyetlen doktori és hercegi címet viselő résztvevő nevét: Dr. Batthyány-Strattmann László herceg.

722