Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ EMÉKEZETE - Tibola Imre: A másokat szolgáló emberi élet...
tagjainak az volt a feladata, hogy nevükhöz híven minél több humort és diákcsínyt kövessenek el. Nyilván nem maradt el az elöljárói büntetés sem: a „szamárasztalnál” Batthyány László egyedül ült és magányosan étkezett. Az általa vezetett klub azonban vidámságával jó szolgálatot is tett az intézetnek. A hivatalos látogatók érkezésekor a klubtagok mindig az első sorban álltak jókedvű arckifejezésükkel. A kalocsai diákévek alatt bontakoztak ki képességei. Zongorázni tanult. A nyári szünetben száz zongoraművet tanult meg kívülről. Későbbi éveiben is jól kamatoztatta zenei tudását, mások szórakoztatására. Vendégeinek kívánságára még akkor is zongorához ült, ha nagyon elfáradt napi munkájában. A klasszikusokat és a szórakoztató könnyűzenei darabokat egyaránt kedvelte. A fontos az volt, hogy hallgatósága jól érezze magát, és lélekben felüdüljön. A vonóshangszerek után is érdeklődött. Megtanult hegedülni. Az intézeti vonószekarnak is tagja lett. Egyszer, sok év múltán, a körmendi várkastélyban névnapján felkereste a helybéli cigányzenekar. Köszöntésül magyar nótát és csárdást húztak neki. Elkérte a prímás hegedűjét és átvette a zenekar vezetését. Majd szólójátékával kápráztatta el a hallgatóságát. Orgonáim is megtanult. Ezzel már az Isten dicsőségét akarta szolgálni. Szívesen ült orgonához akár a kastélykápolnában, akár más templomokban, hogy játékával vezesse a hívek énekét, vagy prelúdiumával, improvizálásával hódoljon a Jferemtőnek. Szent énekek dallamait imitálta ujjaival takaróján, amikor halálos ágyán szüneteltek fájdalmas görcsei. Blanka leánya írja le ezt naplófeljegyzéseiben, melyekkel végigkísérte édesapja iszonyú szenvedéseit, életének utolsó tizennégy hónapját a bécsi Löwe Szanatóriumban. Milyen boldog volt, hogy zenei tehetsége fiában, Ödönben bontakozott ki igazán. Ödön több művet is komponált, de az Ave Maria dallamai voltak számára a legkedvesebbek. Jó fellépésű gyermek volt, ezért az iskolai színielöadásokon mindig kapott szerepet. Társai megválasztották a szépirodalmi kör ügyvivőjének. Batthyány Lászlóban az orvosi hivatás kalocsai évei alatt érlelődött meg végérvényesen. Édesanyja életének tragédiája mély nyomot hagyott lelkében. Nyolcéves volt, amikor a család az újságból értesült arról, hogy édesapjuk végleg elhagyta őket, mert féleségül vette az öregedő Komis Antónia grófnőt az evangélikus templomban. Országos botrány volt ez akkor, mégis édesanyja változatlanul szerette féijét, mentegette mindig és utolsó percéig hazavárta. Az édesanyja akkor éppen még utolsó gyermekét várta, és a megdöbbentő hír nagyon megviselte törékeny szervezetét. Élete kockáztatásával mégis vállalta a kis jövevényt. Hamarosan bekövetkező halálát nemcsak a nehéz szülés, hanem szeretett férjének elvesztése miatti nagy lelki fájdalma is előidézhette. Batthyány László édesanyja tragédiájában tapasztalta meg, hogy mit is jelent a csillapíthatatlan szenvedés. Megfogalmazódott benne a gondolat: segíteni akar a szenvedő embereken. Hetedikes korában már egészen komoly házipatikája volt, amit szünidőre is hazavitt. A nagyobb hatás kedvéért: a dobozok és üvegek oldalára misztikus feliratok kerültek. Némelyikre még halálfejet is rajzolt, nagy betűkkel: „MÉREG”. Otthon aztán rendelőt nyitott annak rendje-módja szerint. Nővérei voltak a páciensei, nagy örömére. Alig várták, hogy valami kis fejfájásuk, rosszullétük legyen, és felkereshessék testvérük „rendelőjét”. Lacinak határozott tehetsége volt a gyógyításhoz, a fájdalom csillapításához, a sebkötözéshez. Ezekkel a képességeivel a cselédek körében is nagy hírnévre tett szert. A kalocsai diák már elhatározta, hogy orvos lesz, gyógyítani fog és a szenvedő embereken segíteni, amikor szép tervét váratlanul fordulat keresztezte. József testvére, aki az elsőszülött jogán a Batthyány majorátus örököse lett volna, váratlanul meghalt. Édesapja tudatában volt, hogy Laci fiának nincs sok érzéke a gazdaság irányításához, de mint egyetlen fiának, kötelessége, hogy halála után a majorátus élére álljon. Orvosi pályáról az édesapa többé hallani sem akar. Kényszeredetten kezdte hát el gazdasági tanulmányait. Egy félévet valahogy kihúzott a főiskolán, aztán otthagyta. Huszárönkéntesnek jelentkezett, de ez sem tetszett neki. Aztán belekapott a 713
