Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 7. szám - Molnár Miklós: Szöveg, keresztül-kasul (Derridán kívül) (tanulmány)

MOLNÁR MIKLÓS SZÖVEG, KERESZTÜL-KASUL — Derridán kívül — VAN, AKI DERRIDA — bár aid történetesen Derrida, ezt mindenképpen vitatná, mivel őszerinte nincs olyan entitás, bárhol is jelenlévő létező, aki kivonhatná magát a differancia mozgása alól. „Arról van szó — olvassuk —, hogy kidolgozzuk az írás új fogalmát. Ezt gramménak vagy differancié- nak nevezhetjük.” (A differancia, a „különbség” egyrészt a különbsége­ket létrehozó ’írás’ tevékenységet jelöli, másrészt és egyúttal ama jelenlét halogatását, elhalasztását, amely e ’létrehozás’ által támad. A differancia — franciául différance, néma, kiejthetetlen n-val az e helyén — tehát a ’différencier' (megkülönböztetni), illetve a ’différer’ (elhalasztani) igék közös főnévi formája. „A differancia motívuma — mondja Derrida — nem tart számot a ’fogalom’, de még csak a ’szó’ elnevezésre sem, azon­ban mégis fogalmi effektusokat és igei vagy névszói konkréciókat hoz létre.”) „A megkülönböztetések játéka valójában szintéziseket vagy utalá­sokat tételez fel, és ezek megtiltják, hogy bármely pillanatban, bármilyen értelemben, valamilyen egyszerű elem önmagában jelen legyen, és csakis önmagára utaljon. Akár a beszélt diskurzus, akár az írott diskurzus rend­jében található is, semmilyen elem nem működhet jelként, csak ha egy másik elemre utal, amely maga nincs egyszerűen jelen. Ez a láncolat teszi, hogy minden egyes ’elem’ — fonéma vagy graféma — a benne lévő nyom alapján a lánc vagy a rendszer egyéb elemeiből tevődik össze. Ez a lánco­lat, ez a szövet a szöveg, amely csak egy másik szöveg transzformációjából 597

Next

/
Thumbnails
Contents