Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 4. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége IV. (tanulmány)
Dares Frigius és más szerzők műveiből (SRH I. 33). Dares Frigius trójai történetéből, a De excidio Trójáé historia-ból Anonymus valóban kifejezéseket és motívumokat vesz át (Marczali Henrik: EPhK 1. 1877. 357. kk., Florianus, Matthias: Fontes domestici i. m. 1/2. 246-7., SRH I. 27), vagyis bizonyosra vehető, hogy ismerte a művet, s az sem elképzelhetetlen, hogy valóban írt egy trójai történetet. Ennek alapján szokták azt következtetni, hogy P. magister a párizsi egyetemen végezte tanulmányait, hiszen Dares ál-ókori Trója-történetét itt tanították volna (Sebestyén Gyula: Ki volt Anonymus? i. m. II. 88. kk., Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum i. m. 46., Jakobovich E.: AkÉri. 37. 1926. 143. kk). Kétségtelen, hogy a magister cím a XII-XIII. században a francia egyetemeken, facultas artiumokon végzettek jellemzője (Hajnal István: írástörténet i. m. 76. kk), s a XIII. század közepéig a magyar diákok elsősorban a párizsi egyetemet látogatták (Hajnal István: i. m. 84. kk., Mályusz Elemér: Egyházi társadalom i. m. 54), s csak ezután kerültek előtérbe az észak-itáliai egyetemek, elsősorban a bolognai (Mályusz Elemér: i. h., Szűcs Jenő: Száz. 1973. 831. stb). Győry J. Anonymus bizonyos motívumai alapján amellett kardoskodik, hogy tanulmányait nem Párizsban, hanem Orléansban végezte volna (Győry János: Gesta regum i. m. 42. kk), elemzése azonban a XII. század második felét, az 1200 körüli időszakot veszi figyelembe a III. Béla-kori meghatározás alapján. Ha a magister cím Párizsra, illetve Franciaországra is utal, Dares Frigius művének használata ezt nem feltétlenül igazolja: „... lehetetlen Dares Phrygius iskolai olvasásából és kivonatolásából arra következtetni, hogy Anonymus Párizsban tanult. Ugyanis az Exordia Scythica mellett, mely Anonymusnak egyik foforrása, minden kéziratban megtaláljuk a trójai történet kivonatát is. A Codex Laurentianusban megvan Dares Phrygius trójai története és még egy elbeszélés Trója ostromáról, azonkívül egy Aeneis-kommentár és Appolonius Tyrius históriája: egy valóságos középkori történeti regénygyűjtemény! A bambergi kéziratban pedig, mely oly feltűnően egyezik Anonymusszal, szintén megvan a trójai háború története és egy Aeneis-kivonat... Márpedig mindkét kézirat olasz eredetű! (Eckhardt Sándor: Száz. 1928. 606, 2. j). Nos, Kapitánffy Istvánnak sikerült kimutatnia, hogy a mindkét kódexben meglévő Excidium Troiae c. munkát (Eckhardt- nál „még egy elbeszélés Trója ostromáról”) Anonymus bizonyosan használta (Kapi- tánffy István: ItK 75. 1971. 726. kk), tehát ezekben a kódexekben három olyan munka is szerepel, amelynek ismerete a Gesta szerzőjénél kimutatható. Ugyanakkor az Excidium Troiae alighanem francia eredetű, mivel szövegezésében gallicizmusok fordulnak elő (Kapitánffy István: i. m. 727). Az azonban kétségessé válik, hogy Anonymusunk valóban iskolai tankönyvként használta-e Dares Frigiust, ha azzal együtt még két általa használt mű olaszországi szöveghagyományozásban került egymás mellé. Márpedig a Gesta szerzője azt írja, hogy az általa összeállított trójai történetet tanulmányai során olvasgatta N-nel, e történetet pedig úgy írta meg Dares Frigius és más szerzők munkáiból, ahogy mestereitől hallotta: „sicut a magistris meis audiueram”. Ha ugyan ezt úja. Már korábban, Anonymus „olim scholari studio” kifejezésének a Lodomér-féle levéllel való összefüggése kapcsán rámutattunk arra, hogy az anonymusi „schola” nem egyetem volt, hanem a trivium valamelyik iskolája. Lehetséges, hogy mégis igazat kell adnunk Csókának, aki szerint a „scholari studio” iskolai, tanári munkát jelöl (Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom i. m. 495-6). Az általa Thancmartól idézett párhuzam igen meggyőző, Anonymus egyetemi tanulmányait („a magistris meis audiueram”) pedig úgy értelmezhetjük, hogy az megelőzte a „scholare studium”-ot, az iskolai munkát - ezt egyébként a Gesta bevezetésének szövegezése is támogatja. Vagyis P. magister valami hazai iskolában taníthatott együtt N-nel, így annak elterjedt feltevéséről, hogy a Gesta rögtön megírása után külföldre került, az egykori tanulótárshoz, semmiképpen nem lehet szó. Kétségessé teszi ezt más is. A Gesta bevezetése, P. magister N-hez írott levele ugyanis fiktív levél: „puszta irodalmi formáról van szó, arra Anonymus a legjobb példa, aki nagyon hamar kiesik a levélíró szerepéből s a levele elején megszólított N. barátja 356
