Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 3. szám - Vékony Gábor: Anonymus kora és korhűsége III. (tanulmány)

tán magyarul egész egyszerűen „apaló”-nak értelmezi. Forrása Moroutjából ezért lesz „mén” Morout, s ezért lesz Moroutnak több ágyasa. Ez Anonymus egyik jellegzetes módszere, így aztán egy névből egész kerek históriát kerekít ki, házassággal, ágyasokkal, s ezzel mindenesetre kiiktatja honfoglalás-történetéből Szvatoplukot. Nem különösebben meglepő ez az Arábia aranyából sikerített arabs paripák mellett.

Természetesen Morout vagy Menumorout népe, a Cozar is Ákos mester művéből került a Gestába. A krónikák, illetve a Képes Krónika szerint Attila fiainak veresége után Pannónia tíz évig király nélkül marad, s szlávok, görögök, vlachok, németek és jövevény morvák (advenis Messianis) maradtak benne (SRH I. 281). Aztán fölemelkedett Szvatopluk, aki a bolgárokon és a morvákon uralkodott, s Pannóniában is uralkodni kezdett. I. Tóth Z. szerint ugyan az Ősgesta a Messiani alatt bolgárokat értett volna (Száz. 1945—46. 53-4), azonban Ákos mester a Messiani-t a csehekkel azonosította (SRH. I. 291. a jellegzetes perhibetur kifejezéssel), így természetesen a Messiani alatt nem bolgárok, henem csehek, illetve morvák értendők, ahogy már a X. század hetvenes éveiben Pilgrim passaui püspök hamisítványai is Morvaországot értik Mesia alatt (MMFH III. 257, 277). Nos, mindenesetre az „advenae Messiani”, a jövevény morvák különösen alakulnak át Ánonymusnál. Mivel uralkodójuk Szvatopluk, természetes, hogy nála Menumorout népévé lesznek, igaz persze, hogy Cozar néven. A latin advena ugyanis nem csak jövevényt, hanem jöttmentet, költözőt is jelent, P. mester így értelmezte, s egy hasonló értelmű török szóval adta vissza. A török qazar, az anony- musi Cozar forrása ugyanis egészen egyszerűen „kóborlót” jelent, vagyis ^jöttmentet” (Gombocz Z. : Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. NytudErt. 24. Bp. 1960. 23, Vékony G.: Száz. 1977. 1189, 122. j). Anonymus török nyelvismeretét Horváth J. kísérelte meg bizonyítani (Horváth J.: Acta AntHung. 18. 1970. 371 kk). Ha a rendelkezésre álló adatok nem is egészen egyértelműek, annak nagy a valószínűsége, hogy szerzőnk a XIII. század közepén, akár a királyi udvarban, akár másutt némi kun ismeretekre tehetett szert. Ennek példája lehet a Cozar is, amellyel - jól - Ákos mester advena szavát lefordítja. Itt érthető meg az is, hogy miért kerül Szvatopluk anony- musi megfelelője, Menumorout Biharba. Egyrészt természetesen azért, mert nála a Dunántúl a rómaiaknak (Romani) volt fenntartva (mivel ezek nála valójában a németek, ez ugyanúgy a szomszédság betelepítése a Kárpát-medencébe, mint más népek esetében), valójában azonban azért, mert Anonymusnak az advenae Messianiról a porta Mezesina, a Meszesi kapu, a Meszes-hegység stb. jutott eszébe. Ez az eljárása hasonló ahhoz, amikor Regino karanténjaiból és morváiból „Morvá (folyó) menti karanténokat” csinál (SRH I. 100, vö. Florianus, M.: Fontes domestici i. m. 296). Menumo- routot tehát a Meszes-hegység közelébe kellett helyeznie, ezért helyezte Biharba, illetve annak vidékére.

Ákos mestertől kerülnek a székelyek is P. magister gestájába. Ákos mester szerint (SRH I. 278-9) a hunokból háromezren maradtak a Chiglamezei mezőn, ezek aztán Erdélybe költözve székelyeknek nevezték magukat, Árpádék elé Oroszországba mentek, végül a vlachokkal együtt a határvidék hegyeiben nyertek területet. Anony- musnál a székelyek (Siculi) a Körösök vidékén tűnnek föl, s Usubuu és Velec szövetségében vonulnak Mennumorout ellen (SRH I. 101-2). Azt is tudja róluk, hogy korábban Attila király népe voltak. Ismerte azonban a gesta szerzője Csiglamezöt is, másként ugyanis nem magyarázható meg, hogy a székelyek nevét gyakran Síeli (Sycli) alakban használja. Melich szerint „magyarországi latin siclus magyarázatra szorul” (Melich J.: Anonymus gestájáról i. m. 20), a magyarázat egyszerűen az, hogy szerzőnk a Chigla név ismeretében (nála Sigla, de esetleg Sicla lenne) úgy gondolta, hogy a székelyek erről a helyről kapták a nevüket, illetve nevezték el magukat. Vagyis Anonymus a kró- nikaszerkesztménynek szinte az egész 21. fejezetét ismerte. Az sem különös, hogy nála a székelyek a Körösök vidékén tűnnek föl, mert hiszen forrásában azt olvasta (Ákos mesternél), hogy a határvidéki hegyekben kaptak részt, Ánonymusnál pedig Árpád or272