Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 12. szám - Berenik Anna: A félremagyarázott Anonymus III. (tanulmány)

hogy az egymás közötti nézeteltérésekre, majd háborús összeütközésekre vonatkozik, aminek következtében a hamiták elsöszülöttje Chus Dél-Arábiába, onnan Etiópiába költözött. Mes-tre és Put/Pot is uralmi területük Mes(o)-potámia elhagyására kényszerültek. Mes-tre neve összetett szó és második szótagjában a taur azaz bika rejtőzik, s egészében két nép keveredésére utal. Put Lybiában alapított új hazát. Kanaan később a héber ág Tharrus = taurus - bika fia Abram/AbraAara utódjainak alattvalója lett. A bika ábrázolását számos formában találjuk a Közel-Keleten, majd Európában. Az unoka Jakob Mezopotámia elhagyása után „egy tölgyfa alatt Sikim közelében elte- mettette” (Jós. 1.22.2) a család régi „bálványait”.

A mai történelemírás kronológiája szerint az Akkád-Birodalom 200 éves uralmát követték a Guí-ok, majd az ezred végéig tartó Újszumér éra, melynek híres uralkodója és törvényhozója Gudea volt (szobrát a Louvre-ból ismerjük). A téma teljes kidolgozása túl megy a jelen kereteken, csupán arra figyeljünk fel, hogy a gud = gut jelentése a „szumér” nyelvben ökör (H. Uhlig), amiben nem nehéz ráismerni a későbbi gót népnévre, akikkel Európában kétezer év múlva, ökörszarv jelvénnyel találkozunk újra. Ha a szamáriai példát tartjuk a szemünk előtt, arra következtethetünk, hogy a bika, a taurus időszakos uralma idején a lakosság leányaival történt egyesülésből jött létre az igavonó ökör népe, a gótok, mint annak idején a teherhordó szamár. A mese-taurok (a későbbi egyiptomiak) elvezetnek bennünket a mese-gótok\íoz, akiket Herodot (IV. 11) massagétáival azonosíthatunk, akiknek nyomására a szkíták (összefüggésben a magyarokkal) kiszorították a kimméreket.

A hamita Chus hat fia közül fontos számunkra a másodszülött Evilás, akinek ünőjétől nemzette fiait Hunort és Magort a magyar krónika szerint Japhet másodszülött fia Magog, Kézaynál pedig Chus hatodik fia Nimrod.

(K. K. 25. jegyzet 1882. kiadás: „Magogról - a Képes Krónikában e helyt tévesen szerepel Jáfet fiaként Magor - és Evilátról a Biblia szól”. - A Krónika kézírásában az utolsó betű sérült, de egyértelműen kivehető: Magog. Az 1964-es kiadás modern latin szövegében még ugyanez maradt, de a magyar szövegben a fordító felületessége vagy nyomdahiba folytán lett Magor, amit a következő fordító [1987] és a kiadó ellenőrzés nélkül átvett. A Krónikát mentesítenünk kell a tévedéstől.)

e) A JAPIIETITÁK

Josephus (1.6.1): „Noé fiainak újra fiai voltak, akik után, az ország, ami birtokukba került, nevét kapta”. Japhet hét leszármazottjának országai pontosan meghatározhatóak Josephusnak a jelenre, a Kr. utáni 1. századra vonatkozó adatai alapján, a Kás- pi-tenger nyugati partjaitól Kis-Ázsián át az európai Haemus, mai Balkán hegységig. Itt-tartózkodásuk idejének tekinthetjük a korszakot, amit a mai történelemírás az ó-anatoliai fejedelmi sírok korának nevez (2300-2000).

1. Gomar utódjai, most Galaták;

2. Magog, akitől a mostani szkíták, a magorok származnak;

3. Jovanus leszármazottai az ionok és görögök? (hellének!);

4. Mades utódjai a madok, akiket a görögök médeknek neveznek (jelen idő);

5. Thobel fiai ma ibérek;

6. Mosoch most kappadóciaiak;

7. Thiras akiket a görögök thrakoknak mondanak (jelen idő);

Az elsőszülött Gomár országa Kis-Ázsia központjában, a Halis kanyartól nyugatra határozható meg, fővárosa Catal Hüyük volt, a mai Cum(u)ra közelében (k = g). Reális meggondolással arra az eredményre juthatunk, hogy Gomár országa a Bibliából ismert Gomortíval azonos, ami tűz által, azaz háborúban pusztult el, és ekkor indult meg az első menekülési hullám a később Európának nevezett földrészre. Gomár népe átlépte a Dunát, majd attól északra alapította meg birodalmát, a görögök által nevük Kimérnek (Kimmer) ejtve.

1138