Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 2. szám - Tandori Dezső: Bevezető - "Maljnkaja, Anastasia lánya...", Lisa's Boy (versek)
Lisa’s Boy Aliznak Oáz, oáz a hang, hogy „Táttyánáá Vijennoáz...!” Attaké Vlákóva. Mi kéne, ha véna. Jó lenne, mint korábban, menni a Bois-ban, hol a patak alja-csocsogása a felszín némaságát nem hallja, és a békalencse nem mondja meg, hogy a középső kövön eszelősen álldogáló jelent-e bármit, egy csavargó, látszik, mint a kutyasétáltatók, a kocogok, az ücsörgők, s hogy mi az ok, amiért te Un et Un-re gondolsz, minek a tűnte, mit keresel Vincennes-ben, meglévőbben-e, tűntebben? Minél? Az első futam indul, nem kiméi, s az „Emily, te kis Slemili” visszajön abban, hogy Texast legyőzi Ariane de Semilly, és ez nem semmi! Lehet a kasszához tízre háromszáznyolcvanért menni. Anna nagyanyád, kit a várdombi oldalban magatok temettetek el, jön Vainqueur Kér Anna-alakban, jönnek a Garbinski-iroda éjén reflektorok fényén a tömörült mezőnyök, Randori épp valakit előzött, és csak hallod, a füstös zajban, hogy Sam Grandchamp, Sam Grandchamp, mást nem is hallasz, és elfordulva hajtasz, jöjjön a cél, a cél, Samud éljen, azért. Samud meg fog halni mindazonáltal, és vízszintes helyzetben foglalkozol gondolatban a Bois-val, a tuniszi vegyesbolt, az algíri kocsma, a marokkói krumplis: mely Isten fog velem marokkózni, 100