Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 11. szám - Pusztay János: A finnugor népek nemzeti ébredésének dokumentumai (I. A marik) (tanulmány)

2. közreműködjön a „Nemzeti kultúra és a szakemberek kérdése" című program előkészítésében és elfogadásában, a nemzetiségi kérdések 1920-30-as évekbeli megoldása történelmi tapasztalatainak tanulmányozása alapján, figyelembe véve a nemzeti kultúra (irodaion*, zene, színház, hivatásos és alkalmazott művészet, népművelés és egészségvédelem, továbbá az életmód hagyományai, a szokások és ünnepek) fejlődésének konkrét problémáit; részt vegyen a népi kultúrával, építészettel, konyhaművészettel és designnal foglalkozó szakemberek képzésében;

3. elérje a mari nyelvű időszakos kiadványok, tudományos-módszertani segédletek számának emelését, szem előtt tartva az ifjúság, a nők szükségleteit, valamint a kultúra és a művészet fejlődésének problémáit;

4. elérje a mari nyelvű rádió- és televíziós adások műsoridejének növelését, továbbá, hogy kiszélesítsék a Volga-vidék és az Ural-vidék szomszédos autonóm köztársaságai kulturális rádió- és tv-műsorainak cseréjét;

5. együttműködjön a köztársaság határain kívül egy tömbben élő marik lakóhelyén nemzeti községi és járási tanácsok létrehozásában, mari kulturális központok és intézmények megnyitásában, a mari szépirodalom, valamint a nép történelmével és kultúrájával foglalkozó tudományos-népszerűsítő irodalom célszerű elosztásában;

6. támogassa a mari nép valamennyi etnográfiai csoportja és szubetnosza, a mari nyelv valamennyi ága hagyományainak sokoldalú fejlesztését és kölcsönös gazdagítását. Aktívan vegyen részt az össznépi folklórünnepek, össznemzeti ünnepségek, az internacionalista barátság napjainak stb. előkészítésében és lebonyolításában.

*

4. határozat: A köztársaság szociális-demográfiai és káderpolitikájáról

Az országban megszilárdult szociális-demográfiai politika a kis nemzetek és népek széttagolódásához vezet, ami veszélyezteti jövőjüket. A marik részaránya a köztársaság lakosságán belül csökken. A mari lakosság szociális-szakmai szerkezetében nagyfokú torzulás ment végbe. Túlsúlyban vannak a mezőgazdaságban dolgozók, kevés az ipari munkások és a hivatalnokok száma, képzettségi szintjük alacsonyabb a köztársasági átlagnál. A nemzeti káderek aránytalanul vannak képviselve a szakemberek között és a különböző szintű közigazgatási apparátusban. Észrevehetően lemarad a marik életszínvonala.

A mari nemzet teljes értékű szociális és kulturális fejlődése feltételeinek megteremtése érdekében a Marij usem szükségesnek tartja, hogy

1. a köztársaság szociális-demográfiai politikájának megvalósításakor jobban vegyék figyelembe a mari nép érdekeit;

2. a köztársaság népgazdasága új objektumainak építésébe jobban vonják be a mari lakosságot;

3. biztosítsák a mari nemzetiségű szakemberek (a tudományos-műszaki és egyéb értelmiség) megerősödését a köztársaságban, ill. annak határain kívül azokban a körzetekben, ahol tömbszerűen él mari lakosság;

4. dolgozzák ki a falusi dolgozók életszínvonala emelésének, a falusi lakosság kommunális, kereskedelmi, egészségügyi ellátása, a szolgáltatások javításának programját, valamint a nehéz helyzetben lévő családok, a rokkantak és az időskorúak megsegítésére irányuló programot;

5. dolgozzák ki és fogadják el a Szovjetunió egyéb területeiről a Mari ASZSZK-ba átköltözni szándékozó marik munkába állását elősegítő intézkedéseket;

6. aktívan vállaljon részt a termelőerők köztársaságon belüli elosztására irányuló bizottsági munkában.

* •

5. határozat: A csebokszári vízierőműről

Figyelembe véve, hogy a csebokszári vízierőmű építése előzetes ökológiai

1031