Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 11. szám - Pusztay János: A finnugor népek nemzeti ébredésének dokumentumai (I. A marik) (tanulmány)
elsősorban a filológia területéről. A pedagógusok képzése a mari nyelv és irodalom szakon szintén anyanyelven folyik, ez tehát feltételezi a nyelv fejlettségét. Mindezek ellenére, ill. mindezeket tudva egy kis statisztikai vizsgálatot végeztem I. G. Ivanov cikkén az orosz jövevényszavak használatára vonatkozóan. A mari nyelvben természetesen viszonylag sok, de nem nyomasztó mértékű orosz jövevényszó van, elsősorban a hivatali nyelvben. A társadalmi élet egyes terminusaira a mariban nincsenek saját szavak. Ivanov szövege e tekintetben tehát alkalmas alapanyagul szolgált a vizsgálathoz. Az eredmény eléggé meglepő. Az egész szöveg 2183 szóból áll, ebből 122-szer fordult elő orosz jövevényszó (5,6%). A122 adat 61 szó között oszlik meg, ezeknek nagy része egyszeri előfordulás. Háromszor vagy többször 14 orosz szó összesen 64 esetben fordult elő. Leggyakrabban az iskola (10-szer), aztán a probléma (9), a kultúra (6), az intézmény (5) jelentésű szavakat használta. Négyszer a feltétel, a tantárgy, az állami státusz, háromszor az irodalom, a tanács (szovjet), az értelmiség, a köztársaság, a jog és a kétnyelvűség jelentésű szavak, valamennyi a mari nyelvhez idomított formában, s általában valamilyen toldalékkal ellátva szerepelt. Az Ivanov-beszéd elemzése igazolja, hogy a mari nyelv alkalmas társadalmi-politikai mondanivaló kifejezésére, anélkül, hogy túltengjenek benne az orosz elemek. Ha viszont olyan szöveget vizsgálunk, amelyben jellegénél fogva a hivatali, apparátusi szóhasználat uralkodik, s abban sűrűn fordulnak elő olyan politikai, társadalmi terminusok, amelyekre a mari nyelvben nem alakultak ki anyanyelvi megfelelések, a helyzet egészen más. (Persze, gondoljunk a magyar nyelvnek akár 100 évvel ezelőtti állapotára, vagy akár mai korunk hivatalos dokumentumainak nyelvezetére, s akkor nagyobb megértéssel viseltetünk a mari nyelv, s egyéb kis nyelvek iránt.) Idézetként, elemzés nélkül, hadd álljon itt - transzliterálva - a Marij usem Alapszabályának első bekezdése mari nyelven. Az orosz szavakat kövér betűvel szedtük. (Az y a mari helyesírás u hangja helyett áll. Az idézet fordítását az Alapszabály teljes szövegének fordításában lehet megtalálni.) Marij usem - demokraticeskij obScestvennyj dvizenij (organizacij), tudó social'nyj iktörlyk, nacional’nyj otnosenijym garmonizirovatlysas vére, ajdemyn mogaj nacij gye, mogaj social'nyj uzas gye ulmyzym, mogaj partijySte Sogymyzym da mogaj religijlan üzanymyzym sotys nalde, tudyn pravazym ereak da kec-kustat suktysas vére soga, leninskij nacional’nyj politikym, socialisticeskij obScestvym puzen ystyme da nemdyme programmym podderzivatla. „Marij usem" progress, gumanizm, tynyslyk da jyrym-jyryse pürtüsym aralyme liimes pasam ysta. Marij ASSR-yse pütyn kalykyn, tygak tudyn dec ördyztö ilyse marij-vlakyn interesystym da pravastym ske pasastyze negyzlan nales. 4. A Marij csang című lap 1990. júniusi számában közli azt az öt határozatot, amelyeket a Marij usem kongresszusa elfogadott. 1. határozat: Demokratikus társadalmi mozgalom (szervezet) megalapításáról Marij usem (Mari szövetség) néven 2. határozat: A mari nyelvnek a köztársaságon belüli státuszáról 3. határozat: A marik kulturális-etnikai konszolidációjáról 4. határozat: A köztársaság szociális-demográfiai és káderpolitikájáról 5. határozat: A csebokszári vízieröműről Előzetes megjegyzések: a) A Marij cscmgban a 2. és a 3. határozat címe és szövege felcserélődött. A magyar fordításban a cserét értelemszerűen kijavítottuk. b) Csebokszári a Mari (A)SZSZK-val határos Csuvas (A)SZSZK fővárosa. A Volga jobb partján fekszik. 1029
