Életünk, 1991 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 1. szám - Mészöly Miklós: Érintések
MÉSZÖLY MIKLÓS / Érintések í Szerelem - csak az marad meg mégis, ami elmúlik? * Egy park élete - szép, magvas témája egy átfogó kertészeti híradásnak, minek alapján majd elképzeljük a részleteket. Ahol illendő névtelenségbe hullanak le avarnak a még véletlenül sem egyforma erezetű levelek miriádjai. Egy park históriája, tehát. Tudomány. A fontos kevés. * Az ember élete mellett van egy folyosó, ahol gyakran egy lélek sem, máskor meg éppen hogy nagy a forgalom. Ez a folyosó nem divergál, párhuzamos. Minél gyakrabban tévedünk be ide, annál hatalmasabb és szelíd a kétség: csakugyan élünk? hol? és hogyan? s miben? Nem, nem álom - sőt! A kettős-látás nem vakság; legfeljebb illetéktelen látás. * Igyekszem végigdörgölni az elkallódott, véletlenül előkerült „darabokat”. Szórakoztat, hogy így színesedik az ősz. Szép a szoba, ahonnét a lakó végképp elköltözött — de utoljára még mindent letörölt, szemeteb-törmeléket kukába dobott, mindent a helyére rakott, oda, ahol ugyan sosem voltak, mégis kezdettől ott vannak; s még az ablakot is tárva hagyja, hogy süssön be a nap, essen be a hó. Szép ez, mert személyesen személytelen. Nincs kalkuláció a kíváncsiság számára, köznapi titok van, tiszta végtelenség, mint a pohár víz, melyben mégis feloldódott valami. Talán én? De én nem vagyok. * Múlok, köpök ki a használható divatból. Ti gyönyörűséges nők, asszonyok, akiknek most még a feneketeket kell kitörölni, a kisbugyitokat helyére húzkodni! — és ti embernyi édesanyák, akik olyan megejtően végzitek ezt a műveletet a parkok bokorárnyékába húzódva! Tévesztelek össze benneteket az elmúlt holnappal, a várandós tegnappal. Szép játék volt - egy intarziás doboznyi semmiért. Szeretettel kößzöntjük a 70 éves Mészöly Miklóst! í
