Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 1-2. szám - Kabdebó Tamás: Találkozások, (Dies irae), Ötven, Manchester, (versek)

hogy e században elköltsék az inflációban, hozómra. Preraffaelita freskók a városháza díszes falán tudósportrékkal hirdették a hely dolgos géniuszát.

Kint jeges szél fújt, eső esett, benn a Halié zenekar zenélt megteltek a kocsmák, templomok, a többség üdvösséget remélt.

Aztán egyetem is épült a középosztálynak s a proliknak Vidám Park, neve Belle Vue (gondozói modern whig-ek, tory-k.)

Békésen, lassan, mint az eső mindez ma átalakulóban, nyakunkon a szocializmus s fürdünk a tele-vízióban.

S mire itt megtelepedtem négerek, indusok, pakik, görögök laktak már köröttem sok dolgozott, de sokan akik a vándorseggüket vakarták élősködtek csak az államon, a harmadik világ segítése nyugszik hát- állampolgár vállamon.

Ismerem már a dialektust fölismerem a futballcsapatot tudom hol kapni lengyel kolbászt házőrző kutya-gyakorlatot melyik utcában tartanak, hol van a meleg uszoda, a legjobb örmény étterem s a városi galéria.

De itt kell élnem, a HIDEGBEN s bár kedvesek az emberek, Stendhal Civitavecchiában nem lehetett idegenebb.

(1980)

<*£