Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 9. szám - Kristó Gyula: Módszertani megjegyzések a vármegyék kialakulásához (Válasz Dénes Józsefnek)
el sem kezdődött a megyei szervezet kialakulása” (509-510.)- A forráshasználat kérdéséhez tartozik annak hangoztatása: bár azonos évben keletkezett, valóban szomszédos területre vonatkozó oklevelekről van szó, de nem azonos a kútfők típusa. A veszprémi oklevél adomány\e\é\. A veszprémi püspökség 1009-ben már évtizedes múltra tekintett vissza, volt tehát idő az alapítás és az adománylevél kelte közti időben létrehozni a vármegyéket (illetve a várispánságokat). A pécsi oklevél ezzel szemben alapító levél. Feltételezésem szerint az egyházmegye alapítását követte a vármegyék (várispánságok) létesítése, vagyis pontosan annyi a veszprémi és a pécsi viszonyok közti különbség 1009-ben, amennyi az eltérés egy évekkel korábban és egy éppen ekkor alapított egyházmegye között. 2. Komplexitás. Szemmel látható - cikke terjedelmi irányai is erre mutatnak -, hogy Dénes József döntő bizonyítéknak tekinti táblázatát, amely az egyes megyék ispánjai említésének első előfordulását tartalmazza és ábrázolja grafikonon. így kommentálja ennek „tanulságát”: „a Kristó által korainak tartott, illetve az általa nem ilyennek vélt, de más kutatók által Szent István-korinak tekintett megyék ispánjai” grafikonja „mindvégig együtt halad, vagyis semmiféle különbséget sem észlelünk a két csoport statisztikai viselkedésében. Mindkét vizsgált csoport azonos időbeli szóródást mutat, nem lehet tehát azt mondani, hogy a Kristó által feltételezett korai megyék ispánjai előbb »jelentkeznek«, mint az általa koraiként kétségbe vont más megyék ispánjai” (510.). E „tanulságokhoz” több megjegyzés tehető. Először: Dénes táblázata 47 megyére terjed ki. Ebből 6 megye ispánja fordul elő a XI. században, 26 megyéé a XII. században, 15 megyéé pedig csak a XIII. században első ízben. Máris nyilvánvaló, hogy a megyésispánok első előfordulásából a megye kialakulására nem lehet egyenes következtetésre jutni. Mert hiszen eszerint a XI. században csak 6 megye létezett volna, további 26 a XII. században jött volna létre stb. E következtetést különben már megtette a román történetírás (íytefan Pascu), amikor Erdélynek a magyarok általi birtokbavételére a (mai értelemben vett) erdélyi megyeelnevezések előfordulásából következtetett. Eszerint a XI. században egyetlen erdélyi vármegye sem létezett, ekkor ugyanis — Pascu szerint - Erdély, inkább csak névlegesen, a besenyők uralma alatt állott. A magyarok csupán a XI. század utolsó és a XII. század első negyedében érték el a Szamos, a Maros és a Kis-Küküllő völgyét. Ennek megfelelően fordul elő első ízben 1111-ben Bihar megye ispánja, 1164-ben Dobokáé és Krasznáé, 1166-ban Szolnoké stb. Magam már - Pascu képtelen logikáját cáfolva - egy évtizeddel ezelőtt (A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. Akadémiai Kiadó 1979. 97-99.) rámutattam arra: „a megyék kialakulásának időpontjára a megyésispánok első előfordulásának dátumából közvetlenül, direkt módon következtetni nem lehet”. Másodszor: magam, amikor döntöttem abban, hogy egy-egy megyét (várispán- ságot) Szent István korinak minősítek-e, ennek megfelelően nem abszolutizálhattam a megyésispánok első előfordulásának dátumát. Egy szempontnak tekintettem a számos (sok) mozzanat közül, amelynek együttes mérlegelése szabta meg állásfoglalásomat. Ez a magyarázata annak, hogy még azt a 6 megyét sem tekintettem egyetemlegesen Szent István korinak, amelynek ispánját a XI. századból ismerjük (a 6-ból csak 4-et nyilvánítottam az első király idejéből valónak), ugyanakkor abból a 15 megyéből, amelynek ispánja csak a XIII. században bukkan fel kegkorábban, 5 megyét vezettem vissza Szent István korára (köztük van olyan, úgyszólván minden kutató által XI. század elejinek ítélt megye, mint Szabolcs, Komárom vagy Zemplén). Más szavakkal kifejezve: magam nem egyetlen szempont, a megyésispán első előfordulása, hanem több szempont együttes figyelembevétele okán foglaltam állást egy-egy megye kialakulása kérdésében. Azaz komplex módszert alkalmaztam. Melyek voltak e szempontok? Nyilván szerepet játszott véleményem kialakulásában a megyésispán első előfordulása, de befolyásolt a megye nevének, a várszerkezet meglétének első írásos dátuma éppen úgy, mint egyéb körülmények lehető gondos mérlegelése. Zarándot, bár ispánja az egész Árpád-korban nem fordul elő (csak curialis comese a XIII. század 797
