Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 9. szám - Károlyi Pál: Nemzetközi Bartók Fesztivál, Szombathely, 1990
KÁROLYI PÁL Nemzetközi Bartók Fesztivál Szombathely, 1990 24 éve rendezik meg az immár 5. esztendeje fesztivál rangra emelkedett Nemzetközi Bartók Szemináriumot, s ez az ötödik fesztivál méltón koronázta a már nemzetközileg jó hírnek örvendő eseménysorozatot. Többnyire külföldi résztvevői azért jönnek Magyarországra, hogy elsajátítsák Bartók műveinek autentikus előadásmódját, a magyar rubato (szabad) ritmusát, ugyanakkor behatóan foglalkozzanak századunk zenéjével, legyen az Bartók-kortárs, vagy napjainkban működő zeneszerző. Ez röviden a kurzus szemináriumi része, fesztivál mibenlétét hangversenyei jelentik, amelyek Szombathely és az ország zeneéletének kiemelkedően értékes momentumai, hangversenyek, amelyeken egyik oldalról a szeminárium aktív hallgatói bemutatják itt kimunkált programjuk eredményeit. Másrészről — és jelentősége a város közössége számára ebben a legnagyobb - a kurzusvezető művész-professzorok, akik korunk hírneves muzsikusai, adnak koncerteket, és mindemellett nagyszerű előadó együtteseknek örvendhetünk. Most megismerhettük a Goethe Intézet támogatásával eljött Ensemble Modem-t, élvezhettük a szinte állandóan külföldön turnézó magyar Amadinda Együttest, valamint két esten a város kiváló zenekarát, a Szombathelyi Szimfonikusokat. - A szemináriumon Bartókkal és az új zenével kapcsolatos zenetudományi eredményekről is elhangzottak előadások, így Wilheim Andrásé a referencia Bartók maradt” címmel, Somfai László a készülő Bartók-összkiadás jegyében kritikai áttekintést adott Bartók-művek amerikai revízióiról (Bartók amerikai kiadásra átírta néhány művét), valamint Ligeti György „A zongoraetűdök poliritmikus aspektusaidról és Négyesy János a kortárs hegedűirodalomról és előadási kérdéseiről beszélt. Folklórprogramot is szerveztek a szeminárium hallgatóinak, amelyen nemcsak népzenénkkel, de népi tánccal, népi tárgyművészetekkel s még magyar ételekkel is megismertették őket, ennek színhelye a festői szépségű Velem volt. Köszönet Szombathely városának, hogy ezt a nyári kurzust létrehozta és évről évre ápolja! Öregbíti országunk hírét a kultúrvilágban. A résztvevők - remélhetőleg - úgy mennek haza, hogy érzik, megérte, érdemes volt idejönni, zenei tudásuk gazdagodott és a magyar Bartók műveinek leikéhez közelebb kerültek, ahhoz a Bartók Bélához, akit a világban mindenütt az egyik legnagyobb zeneszerzőként tartanak számon. E jelenlévők nem is sejtik, hogy hazájában e nevet polgári körökben még ma is, 45 évvel halála után, „sikk” leszólni. Messzire vezetne, ha most azt kezdenénk vizsgálni, mi lehet ennek oka. A gyökerek mélyre nyúlnak, közművelődésünket eleve befolyásolják, igaztalan tehát az iskolánál kezdeni a felelősségre vonást. Mi, akik Bartókkal a legnagyobbat tudtuk adni a világnak, zenében vagyunk a legműveletlenebbek. A kurzus hallgatói pedig joggal gondolják, nemes irigységgel vegyülten, hogy minden magyar büszke a Bartók névre. Jelen írás az eseménysorozat tesztiváljellegéről emlékezik meg. 13 hangversenyének műsorán Bartók és századunk zeneszerzőinek művei szerepeltek Varése-től a fiatal Lucas Ligetiig. A program gerincében Ligeti György-kompozíciók álltak, de 775
