Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 9. szám - A moldvai csángó folklór kincseiből. A pokolban kénlódó dúsgazdag históriája (lejegyezte Szabó Csaba)

429 Átkozott volt ki szült ingém e világra,

Átkozott volt ki nevelt volt il(y) nagy bura,

Átkozott, hogya meg nem ölt volt, ne juttam volna

nagy kínra.

432 aSoha bátor e világnak a-ző színyi(t),

És a napnak ne láthattam volna fényi(t),

Szüleyimneka bár ne ismertem volna soha széméZyi(t).

435 3Jobb lett vo(l)na kis koromba(n) ha ingémé(t),

Mély vérembe tétték volán a téstécskémét,

Álnok dajkám, nem metszétted volt meg akkor én

gégémét.

438 Jobb létt vo(l)na oroszlánnak nyöstén/ine(k),

Léttem vo(l)na eledele kölykeyine(k),

Hogysém mind ilyd nagy szérnyű kínt széréztem volna

fejemne(k).

441 aMire hoza, ím mind csal a-zálnak vilá(g),

Kiszárada énkezembőla, mind égy virá(g), aMérget onta, összeomla alattam, mind a száráz á(g).

444 aÓh, átkozott, fösvény, kinnyos gazdágsági(m),

Kincsvei bűven, s jókval teljes tárházaim, aNem láttalak, s nem szántalak, hogy voltaták

árulZóyi(m).

447 Óh, ha még égyszér kégyelém megadatnék, Félfogadnám, soha többet nem viéténék,

Istenéssen, nagy kégyessen, [bizony szént jámborul

élnék.

PLÚTÓ, A POKOL NAGYAPJA

450 Halgass! Elébb kellett volna ennek meglénni,

Ne hagyjátok a rút latrot már nyelvélni.

Megtanyitlak én, hogy nem szoktál hallgatni.

Si/esseték horgot vetni a-zorrába,

Forró ónot bétölteni a torkába,

Vágjátok ki nyelvét, ne hagyjátok szájában!]

VÉGE!

757