Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 1-2. szám - Lászlóffy Csaba: És Hírnök el (vers)
LÁSZLÓFFY CSABA És Hírnök el 1 Azt kérdezted: mi az hogy hírnök és ki ő? apád egy utcanevet keresett épp mely az új térképen nem szerepelt és hirtelen hallani véltük (már mindketten túl a fogalmon amit a nyelv megérint és leleplez)* közénk suhanni átsuhanni közöttünk mint holmi eretnek gondolatot — belénk fojtva az elhalt lábdobogások vagy inkább a tollfosztással széttépett szárnycsapás 2 kétélű árny a porhanyó időben bár mindenfelé köd van sikerült elvergődnöd idáig verítékbenvérben csapzottnak úgysem láthat téged ki dermedt-józanul sorára várva a fagyasztott csirke olvadozó bűzétől vérző csarnokokban olykor egy gombatenyészettel is beéri lehetsz te azték áldozat akár nekünk kikkel csak egy kis szuszogás hiteti el hogy élünk** nem vagy több mint festett árnyék üres hétköznapoktól megavasodva a falon * Jacques Dupin ** Csokonai Vitéz Mihály 53
