Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 5-6. szám - Dénes József: Megjegyzések a vármegyék kialakulásához (tanulmány)

egyházmegyéhez itartozatt). Az új egyházmegye létrehozásakor Nyitra megye nagyobb része továbbra is az esztergomi érsekség közvetlen joghatósága alatt maradt, mint az esztergomi egyházmegye nyitrai főesperessége. A világi Nyitra megye területének kisebb részén, amit az új egyházmegyéhez csatoltak, létrehozták a nyitrai egyházmegyéhez tartozó nyitrai főesperességet. Vagyis a két különböző egyházmegyéhez tartozó nyitrai főesperesség együtt adja ki Nyitra vármegye területét. Esetünkben tehát világos, hogy Nyitra megye mint köz- igazgatási egység léte időben megelőzi az egyházi igazgatási egységek — ismert állapotukban való — meglétét. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a többi hasonló esetben is így lehetett.

Ügy gondoljuk tehát, hogy a korai (Szent István-kori) megyék számát illetően továbbra is a 48 körüli számnál kell maradnunk, mivel a reánk maradt, véletlenszerűen szóródó adatok nem adnak kellő alapot ahhoz, hogy segítségükkel egyes megyéket korainak, másokat pedig hozzájuk képest később ala- kultnak tekintsünk. Nem érezzük megnyugtatóan alátámasztottnak azt az elképzelést sem, amely alapján — a világi és egyházi igazgatás egységeinek erőszakolt megfeleltetésével — Kristó teljesen átrajzolja korai közigazgatásunk térképét. A keresztény térítés időszakában egyébként természetes, hogy az egy időben kialakuló igazgatási egységek nagy mértékben megfeleltek egymásnak, azonban a világi és az egyházi igazgatás eltérő szempontjai miatt a megfelelés nem lehetett már eredetileg sem teljes. Ami kevés adatunk a folyamatról van, legalábbis egy kis lépéssel, megelőzi az egyházit. Ezzel teljes mértékben összecseng, hogy a megalakuló egyházmegyék főesperességi beosztásukkal a vármegyékhez igazodtak (esetenként elnevezésükben is, mint Nyitra, Komárom, Nógrád esetében) és nem fordítva.

512