Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 1-2. szám - Szepesi Attila: Ötven felé (vers)

SZEPESI ATTILA

Ötven felé

Kórókirály és kóbor eb, voltam ripők és bősz balek,

ki pincék táján kullogott, fürkészve óborillatot.

Egy fűszál volt a címerem,

szállásom csak egy cinterem.

Idő strázsája, álmodó, úttalan úton ballagó.

Kezemben törött muzsika,

voltam harcterek lantosa,

ki a vad szélben lecsücsül és danolászik tücsökül.

Voltam fáradt aranymosó, ludvérc, varjakkal röpdöső.

Kocsmák valázó igrice,

erdőben kósza remete.

51