Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 4. szám - Konrád György: Az álmok aggasztó képessége (esszé)
a szovjet határig, s ki tudja, mikor még tovább, ha a hatalom nyelvét mindinkább a pénz nyelve váltja fel Európa keleti felében is, ha a vállalatok is a maguk pragmatikus szintjén megtalálják a kooperáció ésszerű formáit, ha a KGST hűlt helyén mégiscsak kialakulnak észak-déli irányban gazdasági társulások, azzal ez az új sáv, ez a kitágult közép-európai zóna még mindig itt marad öntudatának sokféle dilemmájával lakói számára, akik a kontinensen belül egymásnak különleges ismerősei és sorstársai. Az ilyen tudat imagamagától is kialakul, még jobb, ha alakítják, méghozzá olyanok, .akikre a maguk környezetében hallgatni szoktak. * A kommunikációs formák szaporítását javasolnám ezekben az amúgy is fárasztó időkben a közép-európai kollégák között. Ami eddig a legjobban működött országaink között, az a titkosrendőrségek kooperációja volt. Ilyesmire sok pénz jutott a költségvetésből. A hadikiadások egy részét átcsoportosítanám egy közép-európai projekt fedezésére, diák- és tanárcserére, közös kiadókra és folyóiratokra, közös filmvállalatakra ,és televíziósprogramokra, társadalom- és közvéleménykutatásokra, igen: közös közvéleménykutatásokra, hogy megfogalmazzuk magunkat önmagunk, és európai, illetve földi szomszédaink számára. Együtt néznek és 'kezelnek bennünket, játszani is tudnunk (feelli együtt. így együtt még nyomatékosabban igényelhetjük Nyugat-Európától a kölcsönös vízummentességet, mint az egyenrangú európai kapcsolatok sine qua non-ját. Mind a keleti, mind a nyugati tárgyalófeleket emlékeztetni fogjuk az ő közvetlen, vagy közvetett politikai felelősségükre a Jalta-rendszer hosszú életében. Magunkat felszabadítva megszabadítottuk Nyugat-Európát a jogos félellem tetemes hányadától, így fokozatosan megszabadítjuk a hadikiadások tetemes hányadától is. Tekintse magát Nyugat-Európa megajándékozottnak. Illendő, és ésszerű viszonoznia az európai szolidaritást. Mind a közép-európai, mind pedig az összeurópai társulásnak a legkönnyebben és a legolcsóbban a kultúra szférájában lehet eredményeket felmutatnia, mert a hólabdahatás a szellemi szférában a leggyorsabb. A nagy damokratizáció kellős közepén azt se rösteljük kimondani, hogy -az imaginárius közép-európai kulturális köztársaság szenátorai nem a többségi szavazat alapján jutottak a székükhöz, hanem a műveik, laz eszméik jogán, az ő legitimációjuk tehát nem a képviselet, hanem a kooptáció. írók vagy színésznők választják egymást, s nem árt megfontolni .azt az állítást, hogy a 'közép-európai kulturális elit ismerkedése a leghasznosabb politikai akció. Dohát emberfogyasztó képességünknek is van határa, s a gondolkodóknak legalább ’annyi csendre van szükségük -mint amennyi fconferenda-traccsra, ezért akit illet, és aki képes rá, az tegye gazdaságosabbá a diskurzust egy többnyelvű közép-európai folyóirat tető alá hozásával, amelyből ha sokáig él, sok jó származhat és semmiféle rossz. Az álmoknak, hölgyeim és uraim, megvan az az aggasztó képességük, hogy egyszercsak valósággá válhatnak. 294
