Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - ROMÁNIAI ÍRÓK - KÖLTŐK - Valuch Tibor: Magyarság és radikalizmus (Salamon Konrád: A harmadik út kísérlete) (kritika)
egyetemes emberi értékekhez? Miért került a mozgalom a támadások kereszttűzébe? Milyen tanulságok adódnak a mozgalom létéből? A mozgalom sajátosságai közé tartozott az, hogy a népi írók szerveződésük kezdetétől fogva inkább morális és társadalmi, nem pedig politikai kategóriákban gondolkodtak. Talán éppen ez adta politizálásuk másságát. Kevesen voltak közöttük azok, akik politikai ambícióik vagy szerepkényszereik mellett az ehhez szükséges rátermettséggel, politikusi készségekkel és képességekkel is rendelkeztek. A népiek, ahogy Bibó István megfogalmazta, a baloldali magatartás megújítására tettek kísérletet és ennek szellemében olyan radikális törekvést testesítettek meg, „amelyik egyszerre foglalta magában a teljes társadalmi felszabadulás és a szabadságjogok intézményszerű teljességének követelményét, egy olyan szintézist, amelyet azóta is hiába próbálnak megtalálni a világot szétszabdaló ellentétes világnézetek.” Ennek megvalósítása érdekében keresték a saját utat, a harmadik utat Kelet szigorú állami tervgazdasága és a Nyugat kapitalizmusa között. Az eredeti magyar értékek védelme néhányuknál ambivalens viszonyt teremtett az európai civilizáció hagyományos értékeivel szemben, de legjobbjaik sohasem tévesztették szem elől ezeket. A korántsem egységes társaság kohéziós erejét két tényező, a szociális érzékenységgel dúsított radikalizmus és a nemzeti sorskérdések iránti fogékonyság képezte. A szociális elégedetlenség egyeseknél, például Erdélyi Józsefnél vagy Darvasnál gondolkodásbeli torzulást okozott és a szélsőjobb, illetve a szélsőbal felé tolta őket. A mozgalomra általában jellemző radikalizmus a hagyományos szocialista eszmékkel sűrűn átszőtt, de nem marxista nézetrendszert jelentett, centrumában a demokrácia, az egyenlőség, a társadalmi igazságosság, az általános emberi szabadság eszméjével. Az individuum és a kollektívum egészséges kompromisszumát szorgalmazva elutasították a nagybirtok és a nagytőke korlátlan hatalmát és előnyben részesítették a kisegzisztenciák szabad fejlődését. A fentebb említett másik összetartó erő, a nemzeti érzékenység részben a magyar irodalom sorsvállaló hagyományaiból, részben a trianoni sokkot átélt ország sajátos helyzetéből következett. A színrelépő új politikai-szellemi csoportosulásoknak meg kellett keresni az uralkodó konzervatív nacionalizmus ellenszerét. A népi mozgalom mértékadó derékhadának gondolkodásában ez a felfokozott nemzeti érzés egy sajátos, nemes patriotizmust indukált, aminek lényegét tömören a következőképpen lehetne összefoglalni: felelősség a nemzet ügyéért, aggodalom a nép sorsáért. Méltatlan dolog lenne ha elfeledkeznénk arról, hogy a nemzeti affinitás egyeseknél xenofób indulatokat szült, ám ugyanígy nem állja meg a helyét az az ítélet, amelyik összemossa a Szabó Zoltán által képviselt szellemi honvédelmet, a Magyar Üt szerkesztőinek olcsó magyarkodásával. A népi mozgalom centrumát alkotók — Illyés, Bibó, Szabó Zoltán, Kovács Imre — a nemzet vagy demokrácia hamis ellentétének meghaladására törekedtek. „Demokrácia és magyarság összeegyeztethetők (...) Európa újjáépítésében csak úgy tudunk részt venni, ha egyet is jelent a kettő. (...) Mutassuk meg, hogy jó magyarok vagyunk, azzal, hogy jó demokraták vagyunk, a demokráciánkkal bizonyítsuk magyarságunkat: ha ezt megtesszük, akkor a magyarságunk a demokráciában és demokráciánk a magyarságunkban fog a legszebben és a legjobban kiteljesedni.” (Kovács Imre). Az „alulról felépített politikai nemzet” szükségességét hangsúlyozva hitet tettek amellett is, hogy a politikai és a gazdasági szabadság egymástól elválaszthatatlan. Ezt erősíti meg elemzései révén Salamon Konrád is, aki szerint „a népi mozgalomban megfogalmazódó elképzelések (...) születésük pillanatától kezdve »harmadik utat« jelentettek, melynek lényege nem más, mint egy népi demokratikus átalakulás, célul tűzve ki minden szociális igazságtalanság felszámolását, az alapvető demokratikus szabadságjogok legteljesebb biztosítását, valamint a magyarság nemzeti gondjainak megoldását.” A népi mozgalom bizonyos értelemben egyedisége, mássága, a korszellemekkel történő szembefordulása miatt került a támadások sűrűjébe. Egy új, szocialista elemeket is tartalmazó ideológia lehetőségét hordozta magában s ezért került szembe 285
