Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Deák Péter-Medvigy Gábor: ...úgy, ahogy volt (filmforgatókönyv)
éreztem abszolút semmi fájdalmat, csak valami... tudom is én, valami súlynak a nyomását. Egy igen nagy súlyt, amely a hátamra nehezedett, és éreztem, hogy folyik a vérem. Kezdetben a vállamra folyt, ahol bement, és arra gondoltam, milyen jó lenne, ha a golyó ki is jött volna, ha már eltalált. Na jó, először az jutott eszembe, hogy este nyolcra nem lehetek otthon... ez volt az első gondolatom. Kerestem magamon a második lyukat. Megfeszítettem az izmaimat, hogy érzek-e valamit. Éreztem, hogy folyik a vérem, innen, hátulról. Hirtelen arra gondoltam, hogy két golyót kaptam, hogy az egyik eltalált itt, a másik ott. Kezdtem a vér ízét érezni a számban is. Habos vért. Mind több jött: köptem, láttam, hogy nagyon habos, és megértettem, hogy meglőtték a tüdőmet. És ahogy egyre jött a számból, valami véget éreztem, meg voltam győződve róla, hogy vége, hogy meg fogok halni. Valahogy a hátamra fordultam... jó idő alatt... Időközben a katonák addig lőttek, amíg senki sem maradt a lábán. Azon a helyen. Na jó, ehhez talán nem kellett sok idő, mert ott az utcán nem volt sok ember. Láttam egy férfit, azt hiszem hozzám igen közel esett el, én már akkor lent voltam, tehát hozzám igen közel esett el, és pont a fején találták el. Az agyveleje, egész egyszerűen, a járdára loccsant. Aztán láttam egy asszonyt, akit mellen lőttek, de azt hiszem több golyó is eltalálta; először térdre esett, hányni kezdett, rettenetesen hányt, valami vért vegyesen valamivel... nem tudom, valószínűleg gyomron is eltalálták. Utána ő is leesett. Körülbelül ennyit láttam. Mert utána, miután meg voltam győződve, hogy meghalok - akkor elkezdtem imádkozni, és közben igen nyugodt voltam, és nem hallottam már semmit. Még most is előttem a kép, ahogy a hátamon fekszem és nem fogok fel semmit, hangokat sem, ellenben látok egy bajuszos katonát, pont a sor közepén, és azt látom, hogy tartja a fegyverét, és a láng jön ki a csövön. De nem hallottam semmiféle hangot. Akkor behunytam a 1037
