Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 11. szám - Kánor Lajos: Hamlet-történet, Kolozsvár (tanulmány)

a bécsi Magyar Kurír 1793. január 4-i (betiltott, de egy példányban nemrég előkerült) száma döntötte el, amelyben a kolozsvári tudósító számol be a Magyar Teat rom 1792. december 16-ra tervezett, de egy közbejött temetés miatt másnapra halasztott megnyitásáról. Ezt az adatot erősíti meg a bécsi Magyar Hírmondó 1793. március 30-i keltezésű tudósítása a kolozsvári színtársulatról: „Fel-állott, ez, a múlt December közepe tájján, sok jó szívű Hazafiak segittségek által..." (Enyedi György: Mikor volt Kolozsvárt az első színházi előadás? A Hét, 1982. június 18.— Újraközölve Lórinczi László A szerető című színművének 1982-es kolozsvári színházi műsorfüzetében.)

17 A Shakespeare-kultusz „kultikus" vonatkozásait elemzi tanulmányában Dávidházi Péter (Egy irodalmi kultusz működése. Valóság, 1987. 12.). Lényegi meglátásai azonban csak kis mértékben alkalmazhatók a sajátos körülmények között létező erdélyi magyar színjátszásra, különösen pedig a kolozsvári magyar színház utóbbi hetven évbeli Hamleté történetére.

18 Janovics: A Farkas utcai 34. - Könyvében Janovics külön fejezetet szentel a kérdésnek (Shakespeare- kultusz Kolozsváron).

19 Aurel Curtui „Hamlet* In Románia (Hamlet Romániában) című, a bukaresti Minerva kiadónál 1977- ben megjelent könyvében (amely az 1974-ben a kolozsvári Babes—Bolyai Tudományegyetemen Mihail Bogdan, Ana Cartianu, Ion Zamfirescu és Gavril Scridon professzorokból álló bizottság előtt megvédett doktori értekezés továbbfejlesztett változata!) önálló fejezetben foglalkozik a román kultúra korai Shakespeare-befogadásával (Reneptarea o perei shakespeareane ín culture románá). Megemlíti, hogy mint más európai országokban, a színházi előadások révén vált ismertté Shakespeare a román kultúra számára is. Német, olasz, bécsi társulatok népszerűsítették Shakespeare művét, már a XVIII. század végén. Aurél Curtui, különböző román szakmunkákra hivatkozva, 1800 körüli sze- beni, brassói és kolozsvári adatokat, szíházi embereket említ (Kristoph Ludwig Seipp, Franz Xaver Felder) - így jut el Kazinczy Ferenc Hamlet-fordí- tásáig, amelyet szerinte 1794-ben (sajtóhiba folytán 1974 olvasható!), 1814-ben és 1829-ben adtak elő Kolozsvárt. Nem tesz viszont említést arról, hogy Kazinczy magyarra fordította a Hamletet, és a színházi bemutató nyelve is magyar volt A következő mondatban pedig a Romeo és Júlia s az Othello korai előadásaira utal, és hozzáteszi: „de ezek nem román, hanem olasz nyelven kerültek rivaldafénybe" (i.m. 15.). Forrásként itt a szerző a bukaresti hetilap, a Flacara 1964. 15. számát jelöli meg. És még egy sajátos furcsaság, ugyanebből a könyvből: függelékként összeállítást találunk (253.) „Hamlet" pe scena romaneasca (Hamlet román színpadon) címmel; ebben Seipp, Felder és J. Gerger után található Kazinzcy Ferenc - az ösz- szeállítás logikájából következően mint Hamlet kolozsvári (1814-1829) és marosvásárhelyi (1841) alakítója, vagyis mint román színész, Constantin

Nottara, Tony Bulandra, George Vraca, Anatol Constantin és Stefan Iordache elődje. (E „tudományos" vállalkozáshoz a kommentár szükségtelen.)

20 Bayer i.m. 23.

21 I.m. 31.

22 I.m. 22.

23 Shakespeare Hamletje és Byron, Milton, Shelley, Rabindranath Tagore, Whitman, Wilde és Wordsworth Versek Szabó T. Attila fordításában. Torda, 1929. — A kötet egy rövid Romeo és Júlia-töredéket is tartalmaz.

24 Othello, a Velencei Szeretsen „T. Boer Sándor Úr* fordítása szerint. Lutter Tibor jegyzete. Shakespeare Ö66zes IV. 674.

26 Magyar színpadon először Mérey Sándor Lear-át- dolgozását adták elő, Szabolcs vezér címmel (a szerzi fordító a történetet az ősmagyar korba helyezte át). Kéry László jegyzete. Shakespeare összes V. 601.

26 Kárpáti Aurél jegyzete. Shakespeare összes V. 615.

27 Janovics: A Farkas utcai 38.

28 Jancsó Elemér A Shakespeare-kultusz kialakulása a felvilágosodás korában és a kolozsvári magyar színház. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1964. 2. 283-288.

29 Neves és „névtelen" XVII-XVIII. századi peregrinusok leveleinek, naplóinak újabb kiadásaiban tallózva, nem találkoztam Shakespeare nevének emlegetésével.

30 Káli Nagy Lázár művében felsorolja az 1792-ben és 1793-ban a kolozsvári színházban játszó tagokat, s itt Fejér Anna nem szerepel. Ophelia alakítójának, a színlap szerinti Anna Mária Kis Asz- szonynak Fejér Annával való azonosítása Jano- vicsnál (A Farkas utcai színház, 32.) bizonyára téves. Nagy Lázár az „Asszonyszemélyek" közt említi Járdos Anna Máriát, „lett Láng Adám János . actor felesége’ (Káli Nagy Lázár, illetve Jancsó Elemér i.m. 38.).

31 Magyar Hírmondó, 1793. december 13. Az idézett

szöveg az Erdély Ország, Kolozsvárról, December *2-dikán c. részben található (846.) A vonatkozó adatot és első értelmezését Enyedi Sándor tette közzé. (A nem betűhív közlés megtalálható az 1971-es sepsiszentgyörgyi Hamleté be mutató

színházi műsorfüzetében.)

32 Janovics: A Farkas utcai 33.

33 Bayer i.m. 157.

34 Ferenczi i.m. 239.

38 Bayer i.m. 23.

36 I.m. 183-184.

37 Janovics: A Farkas utcai 8.

Kós Károly: A kolozsvári magyar színjátszás négy hajléka. Színház és Mozi, 1946. 6. (április 20-26.) 6-7.

39 Színészeti Lexikon. Szerkesztette Németh Antal. Bp., 1930. II. 681.

40 Ferenczi i.m. 349., 433., 443.

41 Janovics: A Farkas utcai 134—145.

42 Színészeti Lexikon I. 367.

983