Életünk, 1990 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Kánor Lajos: Hamlet-történet, Kolozsvár (tanulmány)
KÁNTOR LAJOS Hamlet-történet, Kolozsvár * Kolozsvár nevének odaillesztése Hamlet, illetve a Hamlet-történet mellé természetesen nem azt akarja sugallni, hogy a dán királyfi, a Shakespeare- tragédia hőse - újabb irodalomtörténeti, színháztörténeti kutatások szerint - Erdély fővárosából származott el. Az utóbbi két évszázad alatt összegyűlt művelődéstörténeti tények tükrében mégis igazolható talán a két tulajdonnév alkalmi társítása; amikor már az erdélyi fejedelemség rég tovatűnt, 8 a hatalmi kérdések nem „királyi móclon” tételeződnek, a művelődés, a színház sorozatosan képes olyat produkálni, ami egy (vagy több) ország figyelmére érdemes. A kolozsvári magyar színpadiok Hamlet-törté- nete ilyen mozzanatA magyar színház kétszáz éves ünnepén bizonyára érdemes felidézni a kezdeteket. A könyv terjedelmű esszé (mely a Héttorony Könyvkiadónál lát majd napvilágot, Hamlet a bántott félhez tartozik cím alatt) 1793-tól 1987-ig tekinti át a múltat, az összefoglalás - egyúttal pedig új adatok felkutatása - igényével. Az Életünk olvasója itt az első, Hamlet elindul című fejezettel találkozik: színháztörténeti ismeretekkel, ezek azonban, gondolom, mindenki által továbbfűzhetők. Kolozsvár, 1990. szept. 2. tr » * A történet, mint minden iskolásgyerek tudhatja, Helsingőrben, egy tengerparti várban, Dániában kezdődik. Históriailag talán még a latinoknál, irodalom- és színház- történetileg viszont kétségbevonhatatlanul az angoloknál 1600 táján.2 Föltehetőleg Shakespeare előtt. (A korábbi, XVI. század végi Hamlet-dráma feltételezett szerzője, Thomas Kyd hat évvel volt idősebb Shakespeare-nél, és harminchat esztendős korában halt meg. Érdemben azonban egyértelműen ő a Kezdet, aki szülővárosát, Stratfordot, színházát, a Globe Theatre-t - és Hamletet fogalommá tette. Erről a történetről mások sokkal többet tudnak nálunk (értsd itt ugyanúgy a szerzői többest, mint a magyar kutatók, irodalom- és színháztörténészek, esszéírók potenciális szembesítését, elsősorban az angolokkal). Igaz, a magát erdélyinek, sőt kolozsvárinak valló Cs. Szabó László - londoni évei alatt - kiegyenlíthetetlenül félelmetes tájékozottságával és beleélő készségével az Oresund tengerszoros s a Temze között személyes kapcsolatot tudott teremteni (a dán királyt Helsingőrben 1586-ban szórakoztató angol komédiások és Shakespeare társulata két tagjának azonosításával).3 Meglepően újat, hellyel-közzel számunkra döbbenetes egyezéseket és párhuzamokat azonban akkor találunk, ha tovább követjük Hamlet útját, túl Wittenbergen, el egészen - a Kis-Szamos partjáig. E találkozás létrejöttéhez viszont egy másik eseménysorra is szükség volt, ebből az irányból is el kell indulnunk, hogy elérkezzünk 975
