Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Bánfi Magda: Fejben, írásban, szóban, képben (emlékezés)
BÁNFI MAGDA Fejben, írásban, szóban, képben* SZABÓ LAJOS (1902—1967) Sokan ismerték s jelentőségéhez mérten mégis ismeretlenül aludt el örökre, sikeres operáció után, egy düsseldorfi kórházi ágyon Szabó Lajos. Sokan ismerték, de zsenialitásának túlságosan szembeugró, tehát vakító jellege miatt kevesen vették tudomásul, hogy felmérhetetlen erejű tehetséggel állnak szemben. És még e kevesek is tévedtek: ő állt velük szemben. Szabó Lajos mindenkivel szemben állt, akik azt hitték, hogy most már egyszer s mindenkorra egyetértenek vele. Szemben állt legközelebbi munkatársaival éppúgy, mint kedvenc vitatkozó-partnereivel, például Vajda Lajos festővel vagy Füst Milánnal. Az utóbbival hidegvérrel és élvezettel üvöltöztek olykor egymásra; mindkettőjükre jellemző volt egy bizonyos fajta váratlan és ugyanakkor hidegen konstruált dühroham, mint a kifejezés egyik eszköze. A permanens forradalom követelménye érvényes volt számára minden síkon, ami azt jelentette, hogy nem ismert határt magán- és közélet között; szemben állt mindazokkal, akik most országhatárokon innen és túl, egy pillanatra újra találkoztak halálhírének hallatán. A szembenállás oka az volt, hogy nem kevesebbet követelt legközelebbi munkatársaitól, mint legtávolabbi ismerőseitől: ne engedjenek a sablonoknak, merjenek önállóan gondolkozni, változtassák meg gondolkozásukon keresztül önmagukat, önmagukon keresztül a világot. Azt, hogy Szabó Lajos mennyit végzett el ebből: fejben, írásban, szóban, képben, e pár sor keretében nehéz volna összefoglalni. Azokra vár ez a feladat, akiknek továbbadta munkája eredményeit. 1936-ban jelent meg Tábor Bélával közösen írt első könyve, Vádirat a szellem ellen címmel (Budapest; Bibliotéka — Az Idő Könyvei), 1937-ben ugyanannál a kiadónál A hit logikája című művének első füzete. Alighogy visszatért Auschwitzból, magánelőadások keretében kezdte ösz- szefoglalni a háború előtti utolsó publikációja óta szakadatlanul tovább gazdagított és Auschwitzban fejben (és motozások előtt lenyelt papírcsíkokon) tovább sűrített mondanivalóját. Ezek az előadások csodálatos polilógusok voltak, a hagyománykutatás, az esztétika és a filozófia legkiválóbb és politikailag el nem kötelezett magyar képviselői köreiben; a háborút átélt értelem legsürgetőbb kérdései és feleletei. 1945 és 1948 között Szabó Lajos támogatta az Európai Iskola munkáját és Művészet és vallás című tanulmányával részt vett a Mouseion című folyóirat első és utolsó számában, amely tulajdonképpen a Magyar Esztétikai Társaság 1946-os évkönyve volt és azt a rövid ideig tartó, de az egész világ felé nyílt, szabad magyar szellemi légkört árasztotta, amellyel ma sem lehet mást kezdeni, mint megpróbálni folytatni, helyreállítani, benne élni, bármely pontján a Földnek. A Baránszky-Jób László szerkesztette Mouseion több év esztétikai * Ez a Huszár Magda (írói nevén Bánfi Magda) tollából származó nekrológ először az Irodalmi Űjság 1967. december 1-jei számában látott napvilágot. 955
