Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Petrik Béla: A Bethlen Gábor Alapítvány

nunk s jóindulatukat elnyernünk. Jóindulatot mondtam, a sors kegyetlensége, hogy közel hárommillió ember, Európa legnagyobb számú nemzetiségének sorsa ezen múlik. Az Alapítvány ezt a feladatot vállalta magára azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum tavaly elkészült, több mint 200 oldalas Erdély helyzetéről szóló jelentését angolra fordáttattla, s a fordításit a nemzetközi politika számos kiemelkedő személyiségéhez eljuttatta. De nemcsak jóindulatot koldulunk a világban, hanem igyekszünk az erdélyi magyarság identitásának megőrzésében is segédkezni. Ezt szolgálja az a közel 1 millió forintos ösztöndíj, amelyet a Soros Alapítvánnyal együtt tett a Bethlen Alapítvány, s amely kizárólag a kisebbségi sorban élők számára nyújt támogatást, illetőleg azon munkák támogatására, amelyek a kisebbségi sorban élők anyanyelvi művelődését, kultúráját gazdagítják, hagyományaikat ápolják és megőrzik. Az ösztöndíj ezzel az ottmaradóknak kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy érezzék; munkájuk nem haszontalan, nem merül el a feledés csöndjébe, hogy megbecsülés és elismerés járhat érte, kitartásra ösztönözve őket, hogy a nemzetiség fejét vesztve ne hulljon az öntudatlan pusztulásba.

Az Alapítvány rendelkezik egy orvosi ösztöndíj felett is, amely megint csak a kisebbségi soriban élő frissen végzett orvosok posztgraduális képzését hivatott szolgálni. A következő évben indul be egy svédországi, egy svájci és egy amerikai ösztöndíjunk is.

Az Alapítvány javára szerte az országban koncerteket, előadásokat, kiállításokat rendeznek, a legutóbbi éppen a Magyar Nemzeti Könyvtárban látható, 35 jeles képzőművész tárlata. Az Alapítvány készíti első saját gondozású tanulmánykötetét 'is.

Az Alapítvány szervezésében most fejeződött be az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem könyvfelajánlási akciója (melynek híre tudtommal ide 'is eljutott). Az EPMSZ negyedáron, s forintért ajánlotta fel könyveit, amelyek között az emigráns könyvkiadás gyöngyszemei, s a magyar kultúra kiemelkedő érkékei szerepelnek, hogy csak párat említsek: Szabó Zoltán, Cs. Szabó László, Ordass Lajos, Janics Kálmán, Borbándi Gyula által írt-szer- kesztett kötetek, Ravasz László, Mikó Imre és Hamvas Béla írásai.

Nem kívánom a teljesség igényével vázolni az Alapítvány tevékenységét, ezért befejezésül hadd szóljak még a legnagyobb, jelenleg folyó munkáról. Az Erdélyi Világszövetség társelnöke által tett felajánlás nyomán az Alapítvány egy kutatócsoportot hozott létre. A kutatás Az erdélyi magyar nemzetiség — egyetemes magyarság; A határon túli magyar népcsoportok védelmének lehetőségei címmel folyik. Az egyes témák felelősei között találhatjuk Für Lajost, Krasznai Zoltánt, Jeszenszky Gézát, Molnár Gusztávot, és Köteles Pált. E kutatás fel kívánja dolgozni az önrendelkezés és Erdély témakörét, a transzilva- nizmus gondolatát, Erdély népei egyenjogú együttélésének lehetőségeit, a magyarságot veszélyeztető nacionalizmusok kérdését és a velük szemben alkalmazható lehetséges nemzeti stratégia és taktika megvalósításának módjait, a magyarság érdekeinek érvényrejuttatásának lehetőségét a századvég változó világgazdasági és világpolitikai erőterében, a magyarságkép alakulását és alakításának kérdését. E munka 1989. tavaszára készül el, melyet kötetben is meg kívánunk jelentetni, s amely kötet a legaktuálisabb információkat és a történelmi elemzések sorát tartalmazva festene átfogó képet a kisebbségek helyzetéről és lehetőségeikről, jövőjükről.

Végezetül haidd hajtsak fejet mindazon — határon inneni és túlii —

76