Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 9-10. szám - Szabó Lajos: A mammonizmus természetrajzához
Mivel az axiomatika a hiánynak, ismétlésnek és ellentmondásnak kizárását és tagadását követeli, tehát e követelés a fentiek értelmében nem más, mint a szükséges három változatban való tagadása a tagadásnak, vagyis az igenlés hármas-egysége! Az igenlés hármasegységének ma csonkult-értelmű tradicionális kifejezései : Ámen — Szentség — Dávid csillaga — Trinitás . . . Utak: igenlés — ige, ige — szó, helyeslés/igenlés/ámenmondás, megerősítés, felszentelés ..., igen/ige/szó/lényeg/pozíció/erő/alap/őskép ... I. Minden ítélet azonos önmagával. II. Minden ítélet vagy igaz, vagy nem-igaz, harmadik eset nincs. III. Egy ítélet sem lehet egyazon szempontból igaz is meg téves. Mindhárom változat ugyanazt mondja, mégsem nélkülözhető egyikük sem. A hármasegységnek, az egy és három áthatásának megnyilatkozása ez. a) Minden dolog azonos önmagával. b) Minden dolog osztályozható. c) Minden dolog összefügg minden más dologgal. Pauler Ákos ontológiai logikájának fontos szerep jut az összehasonlító axiomatikában. Két módosítás: 1. a dolog fogalmát a mozzanat fogalmával helyettesítjük; 2. az „osztályozhatóság”-ét a „rendezhetőség”-ével. a2) Minden mozzanat azonos önmagával. b2) Minden mozzanat rendezhető. c2) Minden mozzanat összefügg minden más mozzanattal. Éppúgy, mint ahogy a pauleri logika új hármasegységet vezetett be az axiomatikus kutatás módszerei közé, további formák feltárása is lehetséges a hagyományosak mellett. Az újak a régiekkel harmóniában, azokat erősítve, me- chanizáltságukból oldják fel őket! Például a tapasztalásnak mint magatartásnak axiomatikus formulázása: x) gyűjteni, y) rendezni, z) értékelni. A három mozzanat (x, y, z) kölcsönösen feltételezi egymást, nincsenek meg egymás nélkül, de nem teszik fölöslegessé egymást, szükség van szerepeik különbözőségeire. Minden esztétikai kompozíciónak és technikai konstrukciónak közös három alapkövetelménye: a hiány-, ismétlés-, és ellentmondásnélküliség! Nem véletlen természetszerűleg e követelmény azonossága a matematikai, illetve általános axiomatikával. Az axiomatikus egybeesés megmagyarázza a nagy technikai alkotások esztétikumát (lásd még a matematika elegenciáját és esztétikai értékeit), és ami ennél fontosabb, az aktív esztétikának: az alkotásnak kimeríthetetlen mechanikai-technikai termékenységét! Ezzel megközelítettük a munka problémáját. Azét a munkáét, amire a fentebb több oldalról megmutatott hármasegység érvénye még alkalmazható! Mert van a munkának és a termelésnek egy közkeletűbb formája is, ahol legalábbis az eddigiek magától-ér- tetődő közvetlenségével ez nem található fel. A munkának és termelésnek ez a közkeletűbb formája — a közgazdaságtan tárgya. 787
