Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 7. szám - Páskándi Géza: A félrevert harangok (Protesz-dráma, avagy: dokumentum a jövőből három felvonásban) (dráma)
CSÉCSEY Ügy értem ... börtönben volt. SZALÁZS (elejti a témát) Arra gondoltam, ön lojális ember, elvégre a legnagyobb erdélyi és magyar egyházhoz, a reformátusokhoz tartozik ... Tehát több veszítenivalója lehet. (Bizalmasan.) Ne adja össze magát ezekkel, örvendjen a fiának, otthon ... CSÉCSEY Melyik otthonomban, uram. Majd a külvárosban? SZALÁZS Épp ezért marasztaltam itt. Mindenki tudja, hogy az ön temploma műemlék. Én is legalább olyan jól tudom, mint ön. Megígérem hát, mindent megteszek, hogy az önét, egyedül az önét megmentsem a buldózerektől. (Kis csend.) CSÉCSEY A maga nemében valóban műemlék, uram. SZALÁZS Ejnye, nem épp ön mondta, hogy milyen régen építették. Errefelé egy sincs ilyen. Kivételesen fogunk eljárni, tiszteletes úr. CSÉCSEY Ügy érti, hogy az enyémet meghagyják? (Kis csend.) SZALÁZS Ügy. (Nem néz rá.) De van egy feltételem. CSÉCSEY (majdnem reszketve) Micsoda? SZALÁZS ön ezekkel többé nem szövetkezik. Bármit kérnének is — ön elzárkózik. Szerintem még Weiss Michael is végül ön mellé szegődik. Dumitru pópa nemkevésbé. Nyugtassa meg az embereket, a papokat próbálja lebeszélni bármilyen őrültségről. És ne hallgassanak külföldi rádiót! Hát ennyi. (Kis csend.) CSÉCSEY És ha... végül... egyedül maradnék ... SZALÁZS Nem marad! A többieknek meg kell érteniük, hogy nem minden templom egyforma! A magáét nem azért védjük meg, mert református és magyar s a' többit nem azért romboljuk le, mert katolikus vagy evangélikus, hanem mert ez műemlék s a többi nem. Ezt minden kultúrembernek meg kell értenie... a kollégái pedig — remélem — kultúrem- berek. És a többi reformátusok szintén megértik majd, hogy épp ezt a templomot azért hagyjuk lábon, mert műemlék s a többi reformátust pedig azért döntjük le, mert semmi értékük sincsen. És lesznek ilyen kivételezett templomok az ortodoxok meg az evangélikusok és a katolikusok között is. Legalábbis az én megyémben! Csak épp az önök faluiban a református a kivételezett, az marad meg. Világos? Ha úgy tetszik, lokális, megyei szabadság! (Némi öngúny). (Kati bejön.) KATI Verzu elvtárs megjött. (Súgva.) SZALÁZS Várjon egy kicsit. (Kati kimegy.) Világos? (Kis csend.) CSÉCSEY Világos, uram. Tehát szavát adja, hogy mindez így lesz, ahogy elmondta nékem? (Kis csend.) SZALÁZS Adom! (Odanyújtja jobbját, a másik remegő kézzel fogadja el.) CSÉCSEY Elmehetek? (Indulna szemben.) SZALÁZS (jobbra tereli) Erre menjen. (Kikíséri, visszajön. Arca váratlanul megdermed. Sebesen leül. A gépiratba lapoz. Bámulja. Előkotorja szemüvegét. Némán mozog az ajka.) Az úristenit. Az úristenit. (Keze lecsap az asztalra.) Hogy kerülhette el a figyelmemet... mert semmit sincs időm végigolvasni, nincs. (Kati belép.) KATI Verzu elvtárs siet. SZALÁZS Mindig kopogtatás nélkül. Bárkivel, bármiről beszélek. Mért nem telefonon jelented be, ha jönni akar hozzám valaki, miért? (Halk, ingerült.) KATI (szintén) Már mindenkire gyanakszol? Tán én vagyok Delila és te vagy Sámson, akinek álmában a haját levágom! Amiben az erőd van... (Könnyek.) SZALÁZS Bocsáss meg, na, bocsáss meg! Az ördög ideje ez... KATI A pap . .. elment? (A másik ajtóra néz.) SZALÁZS Igen . . . igen, az ördög ideje, a gyanakvásé. Most mint a kuglibábuk, elesünk, vagy talpon maradunk... Ha ezt a kettőt eltalálod, sodorja a többit is magával. Hát védnünk kell épp azt a kettőt, nehogy mi, többiek is vélehulljunk. Akár akarod, akár nem, akár hiszel benne, akár nem — meg kell védeni a legfőbb bábukat... s ez sose lesz másképp ... Cinizmus? Igen ... A vezetők közt üti fel leghamarabb a fejét... A profik között... A népben csak a közöny virágzik, mint egy gazdag, áldásos trá- gyadombon. (Maga elé.) KATI Régebben nem így beszéltél a népről! 597
