Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Jánosy István: Sylvester János (dráma)

SYLVESTER JÁNOS Oh az én balgasá­gom, hogy imég nem vettem elő. Megen­gedjen érte, nagyságos uram! (átadja). NÁDASDY Orsolyám, édes. Nézd, itt a mi újszigeti nyomdánk első exemplar ja! ORSOLYA (forgatja, mint aki nem tud mit kezdeni vele) Szép. Csakhogy ám én ezt nem értem, mert latinul van. És nagyságod még nem tanított meg latinul, (durcásan) pedig mennyit ígérte! NÁDASDY Mea culpa! Tudja, édes asz- szonykám, beh szívesen megülnék én Nagyságod mellett akár hónapszámra! Dehát nem szabad, nem lehet. A hadnál kell lennem. SÁRVÁROTT 1541 NYARÁN TISZTTARTÓ (Sylvester Mihályhoz) Ná- dasdy nagyságos urunk említette, hogy Kendnek és Abády uramnak pörük van a Kend bátyjával, János mesterrel. Hall­hatnék erről valamit? SYLVESTER MIHÁLY Az Abády uram, meg a magam Újszövetség-exemplárai elkallódtak. E veszteség pótlására meg- nyomattunk 25 darabot. Bátyám ezeket elrabolta tőlünk, pedig ezt nem a Ná- dasdy nagyságos úr költségén nyomat­tuk, hanem a magunkén. TISZTTARTÓ Akkor mért cselekedte a Kend bátyja ezt a cudarságot? SYLVESTER MIHÁLY Nagy szellem, nagy tudós, de gonosz indulattal van mindenki iránt, legfőképpen irántam. TISZTTARTÓ És mit szól mindehhez Viola asszony? VIOLA Nem akarom az uramat sem vé­deni, sem megszóllani. De éppen az c- Mihály öccse ne vádolja őt. Mert nincs joga. SYLVESTER MIHÁLY Ugyan miért? VIOLA Kend tudja a legjobban, mit tett az én urammal és velem ia Kendteik ro­kona, Boldizsár úr. Engem télvíz idején kiűzött a farkasok torkába az én uram házából, őt meg beárulta a presbiterek­nél, hogy lutheránus, amiért pedig akkor fej- és jószágvesztés járt. SYLVESTER MIHÁLY Ez talán igaz. De nem én tehetek róla. VIOLA Kendet az az ádáz rokon meg­kímélte és most fennen hangoztatja nagy lutheránus voltát. Hogyne neheztelne ezért az én nyomorult uram! TISZTTARTÓ Nádasdy uram busásan kárpótolta. VIOLA Megaláztatásért, leköpdösésért nincs kárpótlás, legalábbis ő így érzi. Azóta lett gyanakvó. Krakkóban még nyíltszívű és a bolondságig nagylelkű volt. Legyenek vele elnézőek, ahogy én is tűrök tőle. Belém mar a legtöbbször, mert én vagyok mellette. SYLVESTER MIHÁLY Elnézőek? Ami rablás, az rablás. A könyveket azért visszaköveteljük. VIOLA Tehetik. De ő hogyan pörölje vissza a birtokát? No, Isten velük, (el­megy). TISZTTARTÓ Elegem vian János mester zordonságaiból. Nem szívelem. Majd va­lahogy túladunk rajta. SYLVESTER MIHÁLY És ki lesz akkor a rektor? TISZTTARTÓ Kelmedre gondoltam. SYLVESTER JÁNOS (jól hallotta a tiszttartó és Mihály utolsó mondatait. Mihályhoz) A szinyérváraljai jószágom­ból kitúrtatok, most még innen is ki akarsz túrni, hogy a helyembe kerül­jél?! SYLVESTER MIHÁLY Ne engem bánt­son. Nem ón mondtam! SYLVESTER JÁNOS Te is el akarsz rekkentenii, mint a te díszes nagybá­tyád?! Tudod te, mit jelent elűzetni az én édes, szenelmetes hazámból, Erdély­ből?! És oda vissza sem térhetni többé?! Nem látni szelíd lankáit, hegyeit, ízlelni illatos borait, hallani az ottlakó magya­rok ízes beszédét. Tudod, hogy miig a Bibliát fordítottam, fülemmel mindig az ottlakók édes csacsogását hallottam, mintha megboldogult anyám mondta volna tollba nekem az ő szelíd szavával! És ián oda többé vissza nem térhetek! Mert eloroztátok mindenemet! Mi vol­tam ott ón? Birtokos nemes úr, nem függtem senkitől, nem parancsolt nekem senki. És itt mi vagyok? Szolga, akinek mindenki csak parancsol! Legfőképpen ez a tiszttartó, aki utál! Hát élet ez? Rongy élet! Kutya élet! És ezt a te nagybátyádnak köszönhetem, aki téged kitaníttatott, és azért küldött ide, hogy ezzel is bosszantson! 31

Next

/
Thumbnails
Contents