Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 4. szám - Határ Győző: Medvedorombolás (prózavers)
közt, nem ott ért-e az összeomlás, igaz telkemre, könnyáztatta arcommal hogy visszaszüljön és magam-nemzette újrafoganásban újraélhessem, de mostmár az előretudás- ban, az Édesten-Édes, az aranysarus, a tovaportyázó — a megmásíthatatlan életet? LEGYINTÖ Köz-mindenki vagy azért, te is. Váltig csak a tinéktek- tetszőt káprázzátok a jéggubóban, a hó alatt. Pedig mi megcélozva éltek! FELINTÖ Ötször kivégző osztag előtt! Nézd! Nézzed a vércsíkot: meneküléskor húztam. Hát a másik vércsík — áldozataimé, ahányat legépfegyvereztem, meggyaktam, kibeleztem?! Az sokkal vastagabb! Én Mindfelséges Megítélőm! Rada- mantisz Űr! LEGYINTÖ Csak ne tépdesnétek palástom szegélyét s ne szaggatnátok aranyló uszályomat, alámenéskor. Elhagyd már ezt a medvedorombolást---------8 . FEJEZET (FELRÉMÜLÉSRE — OFFERTORIUM) Egzaltált értekezés, filmillusztrációkkal az archívumból. Baljós dübörgés, monokróm filmkockák — régimódi teatralitás. Avvakum protopó- pa Kis Kálváriája Elő-Szibériába menet és az ő híveinek lemondó zsolozs- mázása1 — éhezése az úton és csendes, temetetlen eldöglése (az őrök nem / engedik meg a megállást, sem az elföldelést: nincs megállás még pisilni se). A „Lélek Harcosai”, a vértanúsággal eljegyzettek... Ök azok, ezek azok — a két-ujjal-keresztvetők (jól mondom? . . . jól hallom? ... a látomás hol ellobog, hol lángadozva közelít) KÖZFELKIÁLTÁS Vesszen! Nyíkon Pátriárka! Ántikrisztus! Vesszen! • „Avvakum Jámborai”. . . A szekta inkább állja a körömkiszaggatást, a tüzes fogókat, a megcsigázást, semmint hogy lemondjon arról, ami hitének lényegét teszi: két ujjal! két ujjal! „dvumjá páljcámi!”----------H ANG A PUSZTOZERJI FŐTÉR MÁKLYÁJÁBÓL Ki ne tudná, mimódra dicséri istent Három Magasságban az Angyalok Kilenc Kara meg hogy kik az Égi Trónusok, Kerúbok és Szeráfok, ki ne tudná. Melyminő megengesztelő milosztban mi sorrend szerént kik és miben részesülnek isteniül miben nem. Hogyan jut rajtok keresztül a megszentelő miioszt az Hatalmasságok, Uralmak és Erősségek alkotta Második Háromsághoz, mely azonkoron istent dicsőítve a Szentelő Lélekkel és Nüsszai Szent Gergely uratok szerént az angyalok nyelvén háromszor kiáltja alleluja alleluja alleluja — oly igaz, mint hogy két ujjal kell keresztet vetned, te durák — dvumjá páljcámi — és nem hárommal, ahogyan keresztjét a Napnyugot Ántikrisztusa veti---------3 21
