Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 3. szám - BOHUMIL HRABAL 75 ÉVES - Varga György: Az író megszületik (kollázs)
zsás is ... és köziben Líbeűben, a Gát utcában tovább ziajlott az élet... árai a legényélet lassan véget ért. Három nagy szerelem. Nem maradit nyom nélkül... Marysko Hrabalt mindig a tök tízeshez hasonlította ... a medvetáncoltató az állat orrába fűzött karikán lógó kötélen vezeti a grizzlyt. . . Az ötvenes évek ... A gyöngy a mélyben világa, az alámerült csillogás, az örökre a pórusokba kövült mocsok pontjai, az emberségében büszke elesett- ség ... A próza szempontjából nehéz bebizonyítaná értékek létezését valami testileg-lelkileg jól táplált polgáron . . . Az alászállásból születő hőssel eltolódik a környezet és a nyelv is a maga lényege felé, s neki megadatott, hogy ha kívánja, megtapinthatja önmaga legalját, hogy a saját bőrén érezze önnön zuhanásának, az ember al á zuha n ásának és kétségbeesésének tapintható élményét. Van aztán egy hely, valahol a kor szemétdombján, ahol az ember rádöbben, hogy a jelenségek világába lépve, az út elején, volt egy fix pont-bölcső, előtte meg egy mozgó koporsó, ahová biztosan bezuhan egyszer, és hogy e között a két edény között húr feszül, mély húron mindenkinek le kell játszania a maga románcát... Az igaz tanulság szinte mindig későn jön . .. csak az alázuha- nás élménye tette ezdket az értékeket hasznossá, ehetővé, konkréttá .. . Mikor 1958-ban, Leláncolt pacsirta címmel egy kötetnyi elbeszélést adott le a Cesko- slovensky spisovatel kiadóban, mindenki a hasát fogta, úgy múlatott... A szövegek állítólag tele voltak közönséges és pornográf kifejezésekkel... A kiadó igazgatója jól letolta a szerkesztőiket: Ilyen ocsmányságot akartok ti kiadni? — üvöltött tele szájjal... Nemcsak írónk szókészlete miatt nem jelenhetett meg a Leláncolt pacsirta. Pont 1958-ban tört ki Josef Skvorecky Gyávák című regénye, illetve annak első, jócskán meghúzott kiadása miatt a „kultúr”-nak nevezeitt politika legújabb botránya ... A magukból kikelt „kul- túr”-hatalmasságok a Skvorecky-féle „pimaszságra” az „irodalmi” viszonyok visszarontásáival válaszoltak ... írónk ismét szóba sem jöhetett... Ekkoriban bocsájtják el a hulladéfcbegyűjtőből is ... 1959. február 18-án színpadi munkáiként áll munkába az S. K. Neumann Színházban... Egy sor kisebb sze- szerepben is fellépett.. . Ilyenkor mindig maga öltözött, sminkelt, a parókát már otthon, délután felvette ... Líbeni kocsmáit az U Pinkasű-ra, meg az Arany tigrisre cserélte föl... És csak nem akart megérkezni az én férjem első könyvecskéjének szemleíve, már nem is ivott, csak éjszaka kiáltozott, hogy ő kiugrik az ablakon, hogy a vonat elé veti magát, úgyhogy másnap, mert szabadnapos voltam, fölvettem az ünneplő ruhámat, tűsarkú, piros cipőt húztam, fogtam az esernyőmet, és elindultam a kiadóba. És amikor ott álltam az igazgató előtt, és megmondtam, ki vagyok, valamerre arra, Líiben, a Gát utca 24. felé böktem az esernyőmmel, és így szóltam ... Na ide figyeljen, valahol ott fekszik az én drágaságom, már nem is vedel, már ahhoz sincs ereje, hogy a vonat elé vesse magát, mert az ő híres nevezetes könyvecskéjének nem akar megjönni a szemleíve... Eridjen csak, nézze meg, hogy kikészítették az én férjemet! És álltam, és kn volt festve a szemem és egy tánoosnő alapállásában álltam, az előrébb tolt lábamon világított a piros ‘Cipellő, és maga az igazgató is megijedt tőlem, és felvette a telefonit, és miutánt egypárszor beleszólt, hogy ... Igen ... igen... igen, letette a kagylót, és mondja, hogy a szemleív már úton van ... de én meg azt mondom, tudom én azt, úton, de addigra az én drágaságom, belegebed, majd elmegyek érte magam ... figyeljen csak, hol van az a Gyöngy a mélyben? És így történt, hogy maga az igazgató azt mondja nekem, én megértem magát, én is alig bírtam kivárni, míg megjelent az első verseskötetem, én is a vonat alá akartam vetni magam, és is az ember végső 246
