Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 3. szám - BOHUMIL HRABAL 75 ÉVES - Varga György: Az író megszületik (kollázs)

műsorsot kívüliről kényszerítik ránk, elfogadhatjuk önként, vagy akarunk el­lenére ... A műsors nem jelentette számára azt, hogy megadón aláveti magát a külső erőknek és hatásoknak ... Természetes sors alatt azt az emberi sorsot értette, vagy azt az emiberi helyzetet, mikor valaki azonosnak érzi magát kör­nyezetével, és csak azt »csinálja, amit élete értelmének, tartalmának vél... Mind a két fajta sorsot megtanulta elfogadni... A háború utáni »években írónknak nem volt szerencséje, hiányoztak az összeköttetések, a kiadók tele voltak új művekkel... Maryskóval együtt megpróbált a prágai szürrealista csoportosu­láshoz csatlakozni.. . Karel Teigét, a cseh avantgarde akkor még súlyosszavú teoretikus-atyját és Kamii Bodnárt, a műfordító-költőt keresték meg ... Min­den eredmény nélkül... Midőn a két barát Prágából visszaért »Nymburkba, egy kutya szaladt hozájiuk, s lábuk elé férgektől nyüzsgő nyúlbőrt rakott.. . De azért csak egyre írt tovább, olyan légköriben, olyan korban, miikor az ő céljai és művészi törekvései elfogadhatatlanok voltak ... ekkor lesz költői verselésé­ből prózai verselós ... a szépség az ocsmánysággal keveredik, a gyöngédség durvasággal, a szeretet gyűlölettel... „Az épp most születő világ számára én el vagyok veszve...” Ami a hatvanas években fülbükfcan, mind ekkor szüle­tik ... könyveinek későbbi megjelenése nem azonos, vagy párhuzamos a kelet­kezés sorrendjével, nem tükrözi Brabal írói fejlődését... Ekkor, a háború utáni és az ötvenes években kezd „pepinül” írnii.. . Mindig kíváncsian várta, vajon Pepin elfelejti-e a történet folytatását, miután egy éles beszéd-kanyarral le­tért róla... M»ég nem Líbenben lakott, hanem egy Ó-városi albérletben, a Jáchymová utca 4-ben, mikor megírta első hosszabb novelláját, a Bambini di Praga 1947-et. . . A pepini nyelv, a szabad és felszabadult, a kötetlen és el­szabadult emberi nyelv, történetek elmesélése és újraelmesélése vált próza- költészete »építőanyagává és tartalmává is egyben: hogyan válik a megfigyelt világ (kocsmai) történetté, majd ismét elmesélt történetté... Hrabal már a negyvenes évek végén egy másfajta látásmód bűvkörébe kerül... a pszichikai automatizmust realizmussal, az élményhez »és az eseményhez való visszatérés­sel múlta fölül. . . nem is csoda, hisz a mindennapi élet oly drámai lett, hogy először elég összeírni a dolgokat, és aztán egy bizonyosfajíta megindultság szem­szögéből csoportosítani, osztályozni őket... Egy 1895-ös évjáratú, »német írógé­pen írt... összecsukható volt »és két válipánto»n cipelni lehetett, mint valami hátizsákot... nem létezett számára íród dolgozószoba ... meg volt győződve róla, hogy az író annál hasznosabb, minél inkább sikerül tompítania a mű­vész hamis fényén, ha egyike lesz az igenis »hibázó, tévedő embereknek... Tu­datában volt, hogy vége a költők, dalnokok és jövendőmondók korának ... Az ötvenes évek a montázsok, az asszociatív kollázs világa ... A kladnói Poldi- kohó világa... az ócskavastelep egész országból összehordott hulladékainak véletlen és logikus keveredése . .. 1952. július 10-én a kladnói kohóban súlyos üzemi baleset érte. Rádőlt az adagoló da»ru ... Este Pepin látogatta meg. Rum­ból merítettek erőt. Aztán a kedvese kereste föl. Egyiküket és őt sem zavarta, hogy a koponyacsontja megrepedt, hogy a keze föl van kötve... nyolcvanszá­zalékos rokkantnyugdíjait ajánlottak fel neki, de ő visszautasította. Újra mun­kába állt a kohóban ... az adagolódaru akkor mondta be megint az unalmast, m»ikor ő arra járt... ez már sok volt a művezetőnek... meg volt győződve róla, hogy Hrabal csak szerencsétlenséget, csak katasztrófát hozhat a nyakuk­ra. így hát 1954. október 8-án új munkahelyen kezdett »dolgozni... a Spálená utcai hulladékpapír-gyűjtőben ... ez is igen nehéz fizikai munka... a bezúzott könyvek és más papírhulladékok bálája száz kiló körül volt, akadt másfél má­245

Next

/
Thumbnails
Contents