Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 3. szám - BOHUMIL HRABAL 75 ÉVES - Varga György: Az író megszületik (kollázs)

újra én vágyóik a menő a városkában ..Aztán egy őszi napon a cseh nép, évszázadok múltán újra, független államot alapíthatott... Többé mit sem ért az apró császári érme ... A kereskedők tele marékkai szórták ki a térre a régi hatosokat. Bohumil egyre csak gyűjtötte, és képtelen volt megérteni, mi is történik valójában ... Szülei a háború után a nymbuilki sörgyárba költöztek át... Itt kezdett 1920-ban iskolába járná ... Nemcsak az iskolát, de Nymbur- kot is sokáig képtelen volt megszokni... Folyton az volt az érzése, valahon- non lelövik ... Idővel pár barátot is szerzett, közülük az örökös osztályismétlő Lizái állt a legközelebb hozzá... Egyik osztályt ismételte a másik után... Bohumillal mindenféle zagyvaságokról beszélt... Lizái szüleivel egy nagy is­tállóban lakott, együtt a többi nymburki szegénnyel, a földön kréta-vonalak, ezek osztották föl a teret négy képzeletbeli egységre... itt éltek együtt a csa­ládok és respektálták ezeket az odaképzelt falakat... Idegen kertekből lopta a zöldséget és a káposztát Nymburkban ... sírva kérdezte anyját: „Anyuka, miért nem vagyunk mi szegények?”... Futbalozni kezdett... egyszer a kö­nyökét törte el, aztán meg a kulcscsontját. Miután a focizást abbahagyta, át­tért a kertészkedésre . .. 1924-ben fölbukkant a nymburki sörgyárban nagybá­csija, Pepin... „Az én igazi apám Pepiin bácsi volt. Örökké ott ült nálunk, és mesélt, és tele volt a történeteivel. Es ahogy ott ült az asztalnál, hát csak a plafont bámulta, és tóttá, ott fönn, amit épp mesélt. Csak azt mondta el, amit látott. Közben újra 'és újra ismételte magát, de azért utánozhatatlan volt. Tisz­tára megszállottja volt a történeteinek, és újra és megint leolvasta őket onnan a plafonról, mi meg fetrengtünk a röhögéstől...” Bohumil szeretett kocsmai söntésekben meg konyhákban üldögélni, és figyelmesen rátapadni az embe­rek beszédeire, a beszédfoszlányokra ... Aztán elhatározta, hogy az iskolában sem fog lemaradni... Unalmában mindig valami olyasmit vitt véghez, ami kihozta sodrából társait is meg a tanítóikat is ... Az ő paradicsoma mindig va­lahol kívül volt, a környező világban, sosem belül, bár szeretett töprengeni és álmodozni... az iskola és az otthon egy vonatra hasonlítottak, ahogyan a va­kító tájból a sötétbe tolja át ablakait... két hegedűt is összetört... tudott volt róla, hogy ecettel issza a fekete kávét és hogy sörrel öblíti le kedvenc mákos- bukltáját... A gimnázium első osztályát Brnoban járta, hat elégtelent szer­zett ... A nymburki reálgimnáziumban csak negyedikes korában bukott új­ra... A harmincas évek második fele nemcsak a jogi tanulmányok kezdetét jelentette számára, ekkor költözött belé egy sor filozófiai-művészeti élmény, melyeket aztán később gondol végig, ért meg, hitelesít az élet gyakorlatá­ban ... Sahopenhauer ... Joyce ... Eliot és Chaplin ... Hasek és Kafka ... La- dislav Klíma, Richard Weiner... Karel Mairyskoval szövődő barátsága, a har­mincas évek második felétől újabb látókörszélesedést jelent... Mindketten zöld baret-sapkát hordtak és minden lehető módon tiltakoztak ... zöld tintával ír­tak ... protestáltak nyilvános helyeken, irodákban — egyszóval mindenütt, ahol épp megfordultak... Bohumil hol kopaszra nyiratta magát, hol meg, mint jó szürreálistához illák, zöldre festett hajjal ment operáiba ... Mezítláb, vasutas díszegyenruhában járta Nymburk utcáit. . . Olvasott németül, megta­nult franciául is ... Joyoe-tól tanulta Gesamtkunstwenkként érteni és formálni az irodalmi művet... Szeretett bizarr dolgokat olvasni, ezek anyaga később bukkan fel prózájában, montázsaiban és kollázsaiban... Die Attribute der Heiligen alphabetisch geordnet... A sakkművészet misztériuma... Ein Schlüssel zur Erkennung der Heiligen nach Attributen, in Rüoksicht auf kunst.. Minden megszakad 1939 novemberében, a cseh főiskolák és egyetemek 243

Next

/
Thumbnails
Contents