Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 1-2. szám - Bilecz Endre: Bibó István és a népi mozgalom politikai hagyományai (tanulmány)

GALÉRIA A Halász Károly-jelenség Halász Károly művészetének egyik sajátos mozzanata az oda-vissza ingázás a két­dimenziós festészet és plasztika, performance, video, videó-akció médiuma között. Számára a festmény egyrészt kiiipdulópont,, másrészt végállomás. Kiindulópont, amennyiben Halász a festmény kétdimenziós rendszerében fogalmaz meg új formai összefüggéseket, melyeket azután plasztikában és installációkban fejleszt tovább. Végállomás annyiban, amennyiben a háromdimenziós plasztikai rendszerek nyúj­totta új hatásokat, új látványokat vagy új „leolvasási módozatokat” ismét a tábla­kép felületén fogalmaz meg, azaz hagyományos értelemben vett képet alkot a meg­előző fázis tapasztalataiból. Különösen jól követhető ez a folyamat az 1977 és 1981 közötti ún. Magasles képeken és szobrokon. (...) Halász Károly festészetében 1986-tól fokozatosan visszaszorul az expresszív fe- lüHetalakítás. Visszatérnek a 70-es évek egzakt kontúrját, s pontosan megrajzolt geometrikus síkfianmák tűnnek fel a képfelületen. Ám nyoma sincs többé a formai átváltozás folyamatát rögzítő logikus rendszernek, a geometrikus formák felsza­badult, dekoratív orniaimientalizmus válik meghatározóvá. A színek érzéki sugárzása felerősödik: izzó narancssárgák ütköznek fekete foltokkal; vörös és kék, fekete és fehér, lila és cadmiumsárga körök lepik el a formázott vászonként kialakított, moz­galmas felületeket. Halász iróniája talán sohasem volt ennyire nyilvánvaló, mint a posztgeometrikus kompozícióik esetében. Feltűnik ismét a régi motívum: a vörös alapon fehér pöttyökkel borított „kendő”. Míg a 80-as wek első félében Halász elsősorban az absztrakt expresszioniz- mus, a gestzusfestészet (sajátos liniterprieitációjáVal alakította ki művészi nyelvét..., addig a 80-as évek második felében visszatért a maga egzlakt képi nyelvéhez, de egy merőben új értelmezés, a posztgeometriteus irónia jegyében. i(...) Halász Károly az elmúlt két évtized magyar művészetének egyik legösszetettebb, legmozgékonyabb alakja. Szinte valamennyi új utat végigjárt, szinte valamennyi új médiumot kipróbált — ám mindvégig' önmaga maradt. Budapest és Pécs, azaz az avantgarde két hazai cemtrulrna között él és dolgozik, s ingázik ma is. S a vörös ala­pon fehér pöttyös batyu most is eleven, hiteles jelkép, mely képek egész során nyer új értelmet, teremt maga körül új összefüggéseket — miközben a régi kis tárgy is megmarad, Valaki elindult Paksról, több mint kétévtizede, egy kis pöttyös batyu­val: s ma ezek a pöttyök feszes kompozíciójú, izzó színű, szellemes és nagyvonalú képsorozatok dekoratív felületeit borítják be, erőt, hitet, méltóságot sugározva — és mégis szerényen. Éppen csák vannak, nem hivalkodóan, de keményen, mint a tények. S makacsul — ahogy Halász Károly is dolgozik. Hegyi Loránd Halász Károly 1946-ban született, Pakson. 1965-ben a pécsi Művészeti Gimnáziumban érettségizett. Korábban grafikusként dolgozott, jelenleg népművelő. Műmelléklet I.: Installáció. Utazásaim emlékére. 1973—80., Egyetemi végzettségem. 1973. Műmelléklet II.: 21 pötty. 1988. Műmelléklet IIL: Fekete narancs. 1988. Köny ,\aidon0 W, ^OmbmW

Next

/
Thumbnails
Contents