Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Füzi László: A korszerűség vállalása (kultúrkritika és kiútkeresés Németh László gondolkodásában) (tanulmány)
Az idézetben benne rejlik a népi mozgalom kritikája is: voltak írók, akik nem váltották be a Németh által fellépésükhöz fűzött reményeket, s maga a mozgalom is a megosztottság állapotét mutatta. Számunkra azonban ebben az összefüggésben nem is Németh Lászlónak a néipi mozgalommal való kapcsolata a lényeges, hanem az a kérdés, hogy vajon önkorlátozásként élte-e meg a mozgalomhoz való csatlakozását. A kérdés alapos mérlegelést igényel: a kor kérdéseinek megválaszolására való törekvés ugyanis mindig jelen volt Németh gondolkodásában, ez pedig magában hordozta az ehhez hasonló átértékeléseket, pályakorreciókat is. Maguk az egyes korszakok is az elérhetőnek vélt céloknak, célképzeteknek rendelődtek alá. A tájékozódás időszakában Németh lehetőséget látott arra, hogy a magyar szellemiség visszatérjen a nyugati fejlődési útra; a szüségesnek vélt reformok lehetősége állította ia társadalmi célokat vállalók táborába, az 1935-ös év tavaszán azonban Németh volt az első, aki megérti és mélyen átéli a reform-elképzelések kudarcát. 1935- öt követően pedig egyértelművé válik számára, hogy egyre inkább a kialakuló helyzet foglya, a társadalomban érvényesülő és a jobbratolódást segítő erőket befolyásolni nem lehet... Ebben a vonatkozásban tehát pályakorrekcióról aligha beszélhetünk, ehelyett inkább az lairányok módosulásáról és a kialakult helyzethez való alkalmazkodásáról szólhatunk. A különbséget talán a lehetőségek felől éreztethetjük a leginkább: míg 1930—32 között Németh úgy vélte, hogy irányt lehet szabni az eseményeknek, addig 1935-öú követően ennek már semmi biztosítékát nem látta. A pálya mozgása ezt követően már isment. A kor egyre sötétebbé váló politikai erőivel szemben Németh a Tanúba húzódott vissza, majd szépírói művekben fogalmazta meg bezártság-, leszorítottság-érzetét. Közben átértékelte az új szellemiséggel kapcsolatos elképzeléseit is: egyre sűrűbben fordult a történelemhez, ez teszi érthetővé azt is, hogy la korábban annyit bírált 19. századi jelenségek is egyre inkább figyelme középpontjába kerültek. A 19. századdal foglalkozó írásiainak nagyobbik része 1936 és 1944 között íródott, akkor, amikor az „egyre súlyosabb helyzetbe sodródó, viszonylag elmaradott országban a múlt század eszmevilága és irodalomfejiő- dési kérdései válnak aktuálissá”/'1 11 Változás e téren csak 1945 után következett be, ez pedig hasonló ahhoz a változáshoz, amely Bibó István gondolkodásában végbement. Ismeretes, hogy Bibó az 1945. évi változás értelmét a fonradalmasodás és a demokratizálódás összekapcsolásának lehetőségében látta; Németh ehhez hasonlóan úgy vélte, hogy a kialakuló világcivrlizációban — a művészettel, tudománnyal, politikával kapcsolatos elképzeléseit ugyanis ekkorra a oivilizáció összefüggésébe állította — éppen ez a változás ad biztosítékot a kis népeket jellemző sajátosságok megőrzésére. JEGYZETEK 1. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról = Történelmi Szemle. 2. Vö.: M. Kiss Sándor—Vitányi Iván: A magyar diákok szabadságfrontja Bp. 1983. 16. 3. Uo. 14. 4. Szűcs Jenő: im. 356. 5. Németh László: Irgalom, Bp. 1972. 293—294. 6. Gustav Janouch: Beszélgetések Kafkával Bp., 1972. 147—148. 7. Németh László fiatalkori levelei (Közli: Fűzi László) = Alföld 1981/12. 90. 8. Király István: Eszmei problémák Németh László műveiben 1945 előtt = Kortárs 1982/7. 1142. 9. Németh László: Homályból homályba, Bp. 1977. I. 206. 10. Uo. 208. 11. Király István: im. 1145. 12. Lackó Miklós: Egy szerep története (a szerző Szerep és mű című kötetében), Bp. 1981. 174. 13. Németh László levelei Földessy Gyulához (Közli: Fűzi László—Kőhegyi Mihály) = Alföld, 1985/11. 67. 14. Vö.: Csejtei Dezső: Jósé Ortega y Gasset, Bp. 1980. 101. 15. Uo. 16. Németh László: Ortega y Gosset, Európai utas, Bp. 1973. 407. 17. Uo. 408. 18. Csejtei Dezső: im. 57. 19. Németh László: Üj enciklopédia, Európai utas, 511. 20. Uo. 21. Uo. 514. 22. UO. 515. 23. Németh László: Heinrich Mann: Die grosse Sache, Európai utas, 470. 24. Vö: Lackó Miklós: im. 230—231. 25. Németh László: Ars poetica, Két nemzedék Bp. 1970. 314. 26. Németh László: Az irodalom önkormányzata, Készülődés (A Tanú előtt) Bp. 1941. I. 202. 140
