Életünk, 1989 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 1-2. szám - Füzi László: A korszerűség vállalása (kultúrkritika és kiútkeresés Németh László gondolkodásában) (tanulmány)
májusától a Nyugatban jelentetett imeg, már össze is foglalta a nyugati irodalommal kapcsolatos megfigyeléseit. Mintha már a Tanút író Németh Lászlót látnánk az írások mögött: miközben egyik írásában tájékozódik, a másikban már tanít is, miközben az egyik írásában a kérdéseit fogalmazza meg, a másikban már a tételeit is olvashatjuk. Németh László munkádnak újabb kiadásaiból ennek az időszaknak jóné- hány írása hiányzik, s a közöltek is számos csonkítással, egymástól elszakítva, utólagos szerkesztési elvek alapján jelentek meg. Pedig érdemes lenne ezeket az írásokat megírásuk időrendjében közölni, így láthatnánk csak, hogy imiilyen erőfeszítésekkel törekedett Németh a korszerű szellemiség jelenségeinek megismerésére — s így láthatnánk pontosan az általa megfogalmazott kultúr,kritika összetevőit is. A másfél-két esztendő lázas sietsége mögött ott érezzük a gazdasági válság gyorsító hatását Is. A világválság társadalmi és politikai következményei válaszokat követeltek laz íróktól, így nem meglepő, hogy Németh útkeresése magán viseli ennek ,az időszaknak feszültségeit. Ekkori írásainak megítélésénél azonban a magyar szellemi élet sajátos viszonyaival is számolnunk kell: a harmincas évek Magyarországán a tudomány nem tudta és nem is akarta támogatni az ilyen jellegű tájékozódási törekvéseket. A tudományos életben is a magányos alkotók lesznek azok, akik a kor barbár erőivel szembefordulva a szellemtörténeti irányt újfajta, humanista tudománnyá igyekeznek átalakítani, időben akkor, amikor Németh tájékozódási kísérlete is lejátszódik. 3. Ilyen körülmények között nem is az a meglepő, hogy Németh eljutott a jelentős spanyol filozófus-esszéíró Ortega y Gasset munkásságához, hanem az, hogy milyen gyorsan jutott el hozzá. 1930 nyarán már megjelent az Ortegával foglalkozó nagy tanulmánya, a magyar nyelvű Ortega-irodalom legjelentősebb írása.14 A tanulmány önmagában is jelentős, hiszen Németh volt az, akii a tömeg Ortega-i fogalmának pontos értelmezését adta. A itovábbiaikban mégsem az írás Ortegával kapcsolatos tételeivel foglalkozunk, hanem azzal, hogy az Ortegával való szellemi találkozás miben lendítette előre Németh László gondolkodását. Több jel imutat arra, hogy Ortega műveinek tanulmányozása nem érte készület- lenül Németh Lászlót. A korai világirodalmi tanulmányok, a Freud-értelmezés, vagy pedig a természettudományokkal kapcsolatos írások szükségszerűen felvetették már számára a 19. század jelenségeinek értelmezését és az újabb irányzatok megismerésének szükségességét. Ortega írásaival számos ponton egyetérthetett; akárcsak a spanyol filozófus, a történelmet ő is a jelen tudományának tekintette; az élet és a magatartás Ortegánál is központi kategória, s a nemzedéki vállalkozás tétele is fontos szerepet játszik Ortegánál... S ami a legfontosabb: akárcsak Németh, Ortega is a történelem legsúlyosabb válságkorszakának tartotta saját korát. Ami azonban a részleteknél is fontosabb: Ortega az „individuumot körülvevő létkérdésekre” igyekezett választ adni, s így összegezte is a korszak megújuló szellemi-művészeti törekvéseit. Ortega megítélése körül ma is vita zajlik, az azonban kétségtelen, hogy széles alapozottságé rendszerét adta a Németh Lászlót foglalkoztató kérdéseknek. Ennek ellenére Németh nem egyszerűen átvette Ortega gondolkodásának alapelemeit, hanem saját gondolataival szembesítve a saját képére is formálta azokat. Erre utal a két gondolkodó szellemi kiindulópontjának hasonlóságáról szólva Csejtei Dezső is: „Az Ortega bölcseleté és Németh László eszméi között fennálló (nagyrészt még felderítetlen) érintkezési pontok nézetünk szerint a két ország kultúrájának — legalábbis részbeni — rokonhelyzetével, illetve az ebből eredő program hasonló mozzanataival magyarázható ... Mindkét ország esetében lényegileg arról van szó, hogy egy relatíve fejletlen nemzeti kultúra heroikus erőfeszítéssel az európai kultúra élvonalába tornázza fel magát. Ez a feladat pedig mindkettőjük szerint csak egy magasan kvalifikált, autentikus értelmiség segítségével valósítható meg.. .”15 Mindezek a 134
